Ennek előzménye, hogy Hamid Karzai afgán elnök a választási bizottság külföldi tagjainak leváltását javasolta csütörtökön, ami értelmezhető úgy, hogy még több biztosítékot akar magának a hatalom megtartására.

Rasmussen kétnapos látogatást tett Afganisztánban, és ennek végeztével nyilatkozott a Reuters brit hírügynökségnek. A kíséretében voltak 35 olyan országnak a magas rangú diplomatái, amelyek katonákat adnak a NATO vezette afganisztáni nemzetközi erőkbe. Felmérték, hogy a NATO terveinek megfelelően halad-e a biztonsági feladatok átadása az afgán fegyveres erőknek. A külföldi harcoló alakulatoknak 2014 végéig kell kivonulniuk az országból. Rasmussen kijelentette, hogy tapasztalatai alapján nem szükséges a stratégia megváltoztatása. 

A főtitkár egy korábbi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: "az afgán demokrácia erejének, életképességének lakmuszpapírja", hogy a politikai átmenet zökkenőmentes, az afgán alkotmánnyal összhangban álló lesz-e.

A Nemzetközi Válságcsoport (ICG) elemzőintézet a hónap elején megjelentetett egy biztonsági elemzést Afganisztánnal kapcsolatban, e szerint Karzai kormánya egyre népszerűtlenebb, és ha a lakosság a 2014-es elnökválasztás eredménye miatt elveszti a bizalmát az állam iránt, akkor elképzelhető, hogy a NATO kivonulása után összeomlik a kabuli hatalom. "A jelenlegi feltételek között nagyon csekély a kilátás arra, hogy a választások tiszták, az átmenet pedig sima lesz" - olvasható az elemzésben.

Karzainak ez a második elnöki hivatal ideje, és harmadszorra már nem jelöltetheti magát. Ellenfelei attól tartanak, hogy a hatalomra való befolyása megtartásának érdekében megpróbálja majd egy szövetségesét vagy egy rokonát az elnöki székbe helyezni.