Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a találkozó "jó és építő szellemű légkörben" zajlott le.
Megállapodtak abban, hogy folytatják a párbeszédet a kétoldalú viszony normalizálása érdekében, és mind Dacic, mind Thaci vállalta, hogy együttműködnek – tette hozzá közleményében az uniós főképviselő.
Előzőleg Ashton mindkét kormányfővel külön-külön tárgyalt.
Szerbia nem ismeri el a 2008-ban elszakadt egykori tartomány, az albán többségű Koszovó állami önállóságát. Az EU 27 tagországa közül öt - Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia - szintén nem csatlakozott az új államot elismerőkhöz, így az uniónak nincs egységes politikai álláspontja ebben a kérdésben.
Szerbia és Koszovó egyaránt európai integrációra törekszik, de az unió nem akar olyan új tagokat, amelyek külön viszályokat "hoznak magukkal". Brüsszel ezért Belgrádot és Pristinát arra ösztönzi, hogy normalizálják kapcsolataikat.
Szerbia már EU-tagjelölt, de nem kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat, amíg a normalizálás terén nincs előrelépés. Koszovónak - szintén a megbékélés útján való további előrehaladás esetén - egyelőre arra nyílhat esélye, hogy társulási megállapodásról kezdjen tárgyalásokat az EU-val.
A múlt hónapban diplomatáknak sikerült megoldaniuk egy meglehetősen csekély gyakorlati jelentőséggel bíró, inkább csak presztízsszempontokat tükröző kérdést - azt, hogy a regionális, illetve egyéb nemzetközi konferenciákon miként kell feltüntetni Koszovó névtábláján a Szerbia által el nem ismert államot. A megoldás az, hogy a Koszovó név mellett csillaggal kell utalni a státuskérdés eldöntetlenségét tükröző nemzetközi dokumentumokra.
