"Tudatos provokáció volt az iszlámellenes film"

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Nemzetközi Tanulmányok Intézete szerdán azzal kapcsolatban rendezett kerekasztal-beszélgetést, hogy az Egyesült Államokban nemrég egy muszlimokat nyíltan provokáló film készült, egy francia vicclapban pedig muszlimokat sértő karikatúrákat tettek közzé, globális tiltakozáshullámot kiváltva ezzel.

Az eseményen Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetője azt mondta, ahogy minden vallásban, úgy az iszlámban is vannak szentségek, amelyeket nem lehet támadni. A film miatt sértve érezte magát minden muzulmán, mert valótlan, sértő és hazug állításokat tartalmaz - fogalmazott. 

Kiemelte: a muszlimok szerint a film beleillik egy támadássorozatba, úgy tűnik, mintha próbálgatnák, hogy meddig lehet elmenni a provokálásukban. Bocsánatot kellett volna kérni a film miatt, ehelyett több vezető azt mondta, ez belefér a szólásszabadságba, és "ez verte ki a biztosítékot" a muzulmánoknál - fogalmazott.

Rostoványi Zsolt, a BCE rektora úgy fogalmazott, nincs konfliktus a keresztény és az iszlám vallás között, a nyugati országok sem vallási okokból, hanem politikai és gazdasági érdekeik miatt vannak jelen a Közel-Keleten. Hangoztatta, a probléma nem magával az iszlámmal, hanem a fundamentalistákkal van, és nagyon különböző irányzatok léteznek az iszlámon belül, miként a kereszténységen belül is. 

Pogonyi Szabolcs egyetemi adjunktus úgy látja, semmi nem utal arra, hogy a film esetében "egy ember vagy egy csoport kirohanásánál többről lenne szó". A film színvonala nagyon alacsony, nehéz komolyan venni, ízléstelen, "rendkívül gyermekded" alkotás - vélekedett.

Abdul-Fattah Munif iszlámszakértő ugyanakkor azt mondta, egy ilyen film költséges, ezért szervezettnek tűnik ez a támadás. A politikának nagy a felelőssége abban, hogy megelőzze az ilyen eseteket, hiszen egy államnak nem állhat érdekében, hogy ezek miatt veszélyeknek tegye ki állampolgárait és a gazdaságát - emelte ki. Hozzátette, az ilyen ügyek rossz hatással vannak a kereskedelmi kapcsolatokra is.

Sulok Zoltán megjegyezte, több muszlim ország még ma is bojkottálja Dániát iszlámellenes karikatúrák korábbi megjelentetése miatt, és inkább Magyarországról importálják a korábban Dániából vásárolt termékeket. Közölte, a muzulmán vallástudósok azt mondják, hogy törvényes eszközökkel fel kell emelniük a szavukat a film ellen, mert ez már nem fér bele a szólásszabadságba. Úgy vélte, ha a világ többi népe hagyja, hogy ilyesmi előfordulhasson, lehet, hogy legközelebb velük történik hasonló.

Rostoványi Zsolt szerint lehet tüntetni, de ennek nem szabadna odáig fajulni, hogy nagykövetségeket gyújtanak fel. A nyugati országokban a szólásszabadság kiterjedtebb, mint amennyit az iszlám világban elfogadnának, ezért önmérsékletre és empátiára van szükség - mondta. Hozzátette, ebben a médiának is óriási felelőssége van. Pogonyi Szabolcs egyetértett azzal, hogy empátiára lenne szükség, de szerinte kérdéses, hogy kell-e - és ha igen, miként lehet - ezt a jogszabályokba átültetni. 

Abdul-Fattah Munif emlékeztetett, felmerült az iszlám világban, hogy az ENSZ-nél kezdeményezzék, "ne lehessen vallási szimbólumokat úgy megalázni, hogy az nagy tömegeket ilyen reakcióra sarkalljon". Rostoványi Zsolt azonban megjegyezte, nem hinné, hogy a globális szabályozás hatékony lenne, inkább az országok szintjén kellene ezt megoldani.