A 24 éves Manning a hadbírósági tárgyalás előtti meghallgatáson jelent meg a Maryland állambeli Fort Meade bázison. Az ügyvédjei után maga is arra kérte a bírót, hogy ejtse az ügyét. Arra hivatkozott, hogy a quanticói bázison való, 9 havi fogva tartásával törvénytelen büntetést kapott 2010-bern és 2011-ben.

Sajtójelentések szerint Denise Lind katonai bíró csütörtökön az ügy lezárása helyett abba egyezett bele, hogy Manning bizonyos feltételek mellett, vádalku keretében, az ellene felhozott 22 vádpont közül hétben bűnösnek vallja magát. A közlegény így elkerülhetné, hogy az "ellenség segítése" miatt életfogytiglani szabadságvesztésre ítéljék.

A hét vádpontért Manning összesen 16 évet kaphatna. A bíró ugyanakkor csak a vádalku feltételeinek szövegezésére és nem magára a kiegyezésre bólintott rá. A katonai ügyészségnek még el kell döntenie, hogy folytatni akarja-e az eljárást a további 15 vádpont ügyében.

Bradley Manning a vádemelési eljárás során sem bűnösnek, sem ártatlannak nem kívánta vallani magát.

Ha nem születik meg a vádalku, és Manningot elítélik, akkor már egyedül az ellenség segítéséért is életfogytiglani szabadságvesztést kaphat az Egyesült Államok történetének legnagyobb titkosirat-kiszolgáltatási perében. Az ügyészség nem kérte a halálbüntetés kiszabását. Ha rábizonyítják a többi 21 vádpontot is, akkor további 150 évi szabadságvesztésre ítélhetik. A közlegényt 2010 májusa óta tartják fogva.

Manning a letartóztatásáig hírszerzési elemzőként szolgált egy bagdadi amerikai bázison. Azzal vádolják, hogy az ottani számítógépekről titkos szöveges és képi információkat töltött le, köztük diplomáciai sürgönyöket, amelyeket átjátszott a WikiLeaks portálnak.

A Manninggel rokonszenvezők álláspontja szerint a katonát a fogva tartása alatt azért részesítették különösen rideg elbánásban, hogy az amerikai kormány fő célpontjának tekintett Julian Assange, a WikiLeaks alapítója ellen valljon.