A Nobel-békedíjas Európai Unió megosztottabb, mint valaha

Az állam- és kormányfők némelyike ugyanis tudatosan távol fog maradni a ceremóniától. David Cameron brit miniszterelnök nemcsak hogy egyetlen szóval sem kommentálta az oslói Nobel-bizottság októberben született döntését, de az átadáson sem lesz ott. Václav Klaus cseh államfő szintúgy közölte, hogy nem utazik Oslóba a díj átadására. Két hónappal ezelőtt viccnek és tragikus tévedésnek minősítette, hogy a békedíjat az EU-nak ítélték oda. A cseh miniszterelnök, Petr Necas szintúgy távol marad az oslói ünnepségtől.

Nem szerepel a résztvevők névsorában Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő sem, aki "más irányú kötelezettségei" miatt mondta le részvételét. A francia elnök, a német kancellár és az osztrák kormányfő viszont elutazik Oslóba. A dolgok jelenlegi állása szerint a 27 tagállam közül 18-at a legmagasabb szintű politikai vezető fogja képviselni a Nobel-békedíj átadásán.

Míg egyes nemzeti politikusoknak problémájuk van a díjjal, az Európai Néppárt brüsszeli EP-frakciója határtalan lelkesedésében túllőtt a célon. Az átadás alkalmából veretett érmén az Európai Unió határai keleten már Fehéroroszországot, Ukrajnát és Moldovát is magukba foglalják, ugyanakkor Norvégia és Svájc hiányzik Európa térképéről.

Az Európai Bizottság bécsi képviseletének vezetője mindazonáltal pozitívan értékeli a díjátadást, egyúttal arra buzdítja a tagállamokat, hogy a válság idején zárják szorosabbra a soraikat. Richard Kühnel a Nobel-békedíjat olyan motivációnak tartja, amely helyes megvilágításba helyezi a politikai integráció dimenzióit. "Ma Európa kis dolgokban nagy, a nagy dolgokban viszont kicsi. Elsősorban a nagy témákban lenne szükség mélyebb integrációra. Ezek közé tartoznak olyan globális kérdések, mint a kül- és a biztonságpolitika. Ezen a téren még távolról sem merítettük ki a lehetőségeket" - fogalmazott Kühnel.

A bécsi lapnak nyilatkozva az EB képviselője emlékeztetett arra, hogy az EU nemcsak Európában, de a világ más tájain is hozzájárul a béke megteremtéséhez; a válság ellenére az Európai Unió adja a legtöbb pénzt fejlesztési és humanitárius segélyek céljára. Mások viszont éppen e nemzetközi szerepvállalás miatt adnak hangot bírálatuknak. Desmond Tutu dél-afrikai érsek szerint az egykori európai gyarmatosító államok nem érdemlik meg, hogy a földrész integrációja ilyen elismerésben részesüljön.

Mások azt kritizálják, hogy idén nem egy konkrét személynek, hanem egy szervezetnek ítélte oda a békedíjat az oslói Nobel-bizottság. Utóbbi azonban nem izgatja fel magát az ilyen hangokon. Mint Oslóban emlékeztetnek rá, a múltban már több intézmény kapta meg a Nobel-békedíjat, köztük az ENSZ (2001) és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (2005)

A díjat hétfőn együtt veszi át Oslóban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. A díjjal járó 930 ezer eurót olyan segélyprogramok támogatására ajánlották fel, amelyek válságövezetekben élő gyermekeket segítenek.

A ceremónia nem lesz zavartalan: erről "gondoskodni" fog az a mintegy 30 különböző szervezet, amely tiltakozó megmozdulást szervez hétfőre a norvég fővárosban - írta a The Wall Street Journal. A legnagyobb elánnal a görög ellenzék meghatározó ereje, a baloldali radikális Sziriza párt készül az akcióra. Mint egyik képviselője, Dimítrisz Kodelasz az amerikai lapnak elmondta, az Európai Unió "szociális háborút visel" Dél-Európa ellen, ezért a szervezet méltatlan a békedíjra.

"Az embereknek össze kell fogniuk az EU ellen, amely kizárólag bankoknak és nagy konszerneknek segít. Meg kell változtatnunk Európát, hogy más legyen" - hangoztatta a Sziriza képviselője.

Heming Olaussen, a "Nem az EU-ra" elnevezésű, Norvégia esetleges uniós tagságát élesen ellenző szervezet vezetője is a megmozdulás szervezői között van. Mint elmondta, az a mód, ahogyan az Európai Unió az adósságválságot kezeli, "sok ember egzisztenciáját tette tönkre. Megfosztotta őket megélhetésük forrásától, ez az oka a jelenlegi elkeseredésnek és rosszkedvnek".