A belügyminisztérium által két hete kizárt három jelölt közül az egyik, Jana Bobosíková volt EP-képviselő beadványát a legfelsőbb közigazgatási bíróság megalapozottnak találta, s csütörtökön utasította a belügyet, hogy Bobosíkovát vegye fel a korábban a tárca által már jóváhagyott nyolc hivatalos jelölt mellé.
A másik két, belügyminisztérium által kizárt jelölt - Tomio Okamura szenátor és Vladimír Dlouhy volt gazdasági miniszter - kizárását a bíróság érvényesnek mondta ki. Bobosíková esetében a testület úgy vélte, hogy megvolt az 50 ezer érvényes aláírás, s a belügy hibázott.
Mind a három pályázó összegyűjtötte ugyan az induláshoz szükséges 50 ezer támogató aláírást, de azok belügyi ellenőrzése és az érvénytelenek levonása után ez a szám a szükséges határ alá csökkent. Mind a hárman tiltakoztak a döntés ellen, s azt állították, hogy hibás volt a belügyminisztérium aláírás-ellenőrzési módszere.
A prágai sajtó keményen felrótta a politikusoknak, hogy az elnökválasztási törvény az aláírások ellenőrzését rögzítő fejezetben kétféle - matematikai, statisztikai - módszerre ad lehetőséget, ami most gondot okoz. Jan Kubice belügyminiszter elismerte, hogy a törvény valóban lehetővé teszi kétfajta módszer alkalmazását, de szerinte a tárca az ellenőrzéseknél azt a variációt választotta, amelyet a politikusok korábban már jeleztek.
A belügyminisztérium bíróság által felülvizsgált döntése alapján a következő személyek pályázhatnak az államfői tisztségre: Jan Fischer (volt kormányfő), Milos Zeman (volt kormányfő), Jirí Dienstbier (szenátor), Premysl Sobotka (szenátor), Karel Schwarzenberg (külügyminiszter, pártelnök), Zuzana Roithová (EP-képviselő), Jana Bobosíková (volt EP-képviselő, pártelnök), Tána Fischerová (színésznő), Vladimír Franz (művész).
A parlamenti politikai pártok három jelöltet állítottak: a szociáldemokrata Dienstbieren kívül Premysl Sobotka a Polgári Demokratikus Párt, míg Karel Schwarzenberg a TOP 09 párt hivatalos elnökjelöltje. Jana Bobosíková a parlamenten kívüli Suverenita párt elnöke. Helyi megfigyelők szerint a januári elnökválasztás legnagyobb esélyesei Jan Fischer és Milos Zeman volt kormányfők.
A cseh államfőválasztás első fordulóját január 11-én és 12-én tartják meg. Míg korábban a parlament választotta meg az államfőt, most közvetlenül az ország választópolgárai döntenek.
A választás kétfordulós is lehet, hasonlóan a szenátusi választásokhoz. Az a jelölt, aki már az első körben megszerzi a szavazatok több mint ötven százalékát, államfő lesz. Ha nincs ilyen, akkor a legtöbb szavazatot begyűjtő két jelölt indul a második fordulóban, s közülük az nyer, aki egyszerű többséget szerez.
Államfőjelölt lehet minden cseh állampolgár, aki legalább 50 ezer támogató aláírást össze tud gyűjteni. Ugyanakkor saját jelöltet állíthat minimum 20 képviselő, vagy legalább tíz szenátor is. A belügyminisztérium becslése szerint a közvetlen elnökválasztás mintegy 655 millió koronájába (több mint 7 milliárd forint) fog kerülni az államkasszának.
Nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája: nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, és magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
