"Gazdasági háborúban állunk az ellenséggel. A célzott büntetőintézkedések, amelyeknek ellenségeink szerint meg kellett volna bénítaniuk bennünket, azt idézték elő, hogy kevesebb kőolajat tudunk eladni. Nem engedik meg azt sem, hogy olajbevételeinkből vásároljunk. Ezt megsínyli a kereskedelem. De eddig képesek voltunk kivédeni ezeket a csapásokat, nem úgy alakult a helyzet, ahogy jósolták. Azt gondolták, hogy össze fog omlani az ország, de ez nem következett be" - mondta az elnök.

A nyugati országok azzal vádolják Iránt, hogy atomfegyvert akar kifejleszteni. Irán tagadja ezt. Több korábbi szankció után a nyugatiak az év eleje óta olajszállítási embargóval is sújtják az országot. Emiatt az iráni olajtermelés és -export visszaesett. Devizahiány keletkezett, ami miatt októberben összeomlott a nemzeti valuta, a riál, majd nagy lett az infláció.

A gazdasági miniszter a múlt héten elismerte, hogy a pénzügyi szankciók miatt 50 százalékkal csökkent az ország olajbevétele.

Ahmadinezsád ismét elmondta, kormánya hosszú távú tervet készített azzal a céllal, hogy az ország kevésbé függjön a olajdollártól. "Nem hagyjuk a (nyugatiaknak), hogy gazdasági intézkedéseik a nyomásgyakorlás eszközévé váljanak velünk szemben" - mondta, de nem beszélt arról, hogy a szankcióknak milyen hatása van, és hogy azokat Irán hogyan védi ki. Elismerte azt is hogy a lakosságnak nehéz elviselnie a nyomást.