Gérard Araud francia ENSZ-nagykövet közölte csütörtökön New Yorkban, hogy Dioncounda Traoré, az északnyugat-afrikai ország államfője Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak és Francois Hollande francia elnöknek írt levelében kért segítséget. A diplomata szerint Hollande már pénteken válaszolni fog Traoré megkeresésére.

Diplomáciai források szerint Traoré katonai segítségért folyamodott Franciaországhoz.

Előzőleg Párizs kezdeményezésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésén megvitatta a Maliban kialakult helyzetet, miután az ország északi részét uraló iszlamista lázadók az ország déli része felé nyomulva csütörtökön elfoglalták a fővárostól, Bamakótól 600 kilométerre fekvő, stratégiai fontosságú Konna várost, és kiűzték onnan a hadsereget.

Az al-Kaidához nemzetközi terrorszervezethez köthető iszlamisták most már a százezres Mopti várost fenyegetik, és harci sikereik azt jelzik, hogy a mali válság kezd veszélyes méreteket ölteni.

A Biztonsági Tanács nyilatkozatában az afrikai vezetésű nemzetközi erő mielőbbi beavatkozását sürgette. A testület szerint "a helyzet súlyosbodása veszélybe sodorja Mali stabilitását és egységét, és egyenes fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve".

A BT december 20-án hagyta jóvá a katonai beavatkozást tervét Maliban. A terv 3300 katona bevetését hagyta jóvá Maliban.

Az AFP hírügynökség szemtanúkra és helyi illetékesekre hivatkozva jelentette, hogy csütörtök este külföldi katonákat és fegyvereket szállító, csapatszállító repülőgépek érkeztek a Mali középső részén fekvő Sévaré város repülőterére. Nem tudni egyelőre, hogy honnan érkeztek a gépek, és hány katonát szállítottak.

A márciusi katonai puccs okozta hatalmi űrt kihasználva tuareg lázadók a velük szövetséges iszlamistákkal együtt ellenőrzésük alá vonták az ország északi részét, egy Franciaország nagyságú területet. Azóta ott gyakorlatilag az iszlamisták uralkodnak, akik bevezették az iszlám törvénykezést, a saríát.