A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Egy francia képviselő emelt kifogást az ellen, hogy Gaudi-Nagy Tamás a jogi és igazságügyi, valamint az esélyegyenlőségi és diszkriminációellenes bizottság munkájában részt vegyen. Ezt az ET Parlamenti Közgyűlése - mivel akkor kevesen tartózkodtak az ülésteremben - 12-9 és 13-12 arányban utasította el.
Az ez ügyben tett rendkívüli felszólalásában Gaudi-Nagy Tamás azt hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés minden jogalapot nélkülöz, és ellentétes az ET alapelveivel. Álláspontja szerint a francia képviselő nem támasztotta alá érdemi érvekkel kezdeményezését.
"Mindezzel egyértelművé vált, hogy az Európa Tanács szabályaival és értékeivel ellentétes támadások történtek demokratikusan megválasztott képviselőkkel szemben" - mondta az MTI-nek szerdán telefonon adott nyilatkozatában a Strasbourgban tartózkodó Gaudi-Nagy Tamás.
Hozzátette: azt a több millió embert is képviselni kell az ET-ben, akik kritikusak és elégedetlenek a jelenlegi rendszerrel, a megszorításokkal, az adósság és a munkanélküliség növekedésével, a közbiztonság romlásával, és azzal, hogy az emberi jogokat a terrorizmus elleni harcra hivatkozva korlátozzák.
A közgyűlés idei első ülésszakának nyitó napján, hétfőn egy olasz néppárti képviselő kezdeményezte Gaudi-Nagy Tamás és egy görög nemzeti radikális képviselő közgyűlési mandátumának felülvizsgálatát is. Az indítványt az ügyben illetékes bizottság jogi megalapozottság hiányában kedden egyhangúlag elutasította.
Gaudi-Nagy Tamás nyilatkozatában elmondta azt is, hogy a közgyűlés keddi plenáris ülésén kérdést intézett Thorbjorn Jaglandhoz, az Európa Tanács főtitkárához. Azt szerette volna megtudni tőle, hogy kiáll-e azoknak az emberi jogai mellett, akik olyan térségekben élnek, amelyekben a bűncselekmények többségét romák követik el, és akik esetenként maguk is romák, és mindennapi életük szinte elviselhetetlen.
Arra is választ várt, hogy kiáll-e a főtitkár az olyan hagyományos kisebbségekhez tartozók jogai mellett, mint a romániai székelyföldi magyarok, akiket "megfosztanak" a területi autonómiához való alapvető joguktól.
Válaszában Jagland elmondta: bár a konkrét példákat nem ismeri pontosan, minden kisebbség jogaiért kiáll. Hangsúlyozta, hogy kisebbségi ügyekben a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény a meghatározó.
