A német újság dél-amerikai tudósítója szerint sokatmondó bizonyíték volt e forgatókönyvre, hogy az ügyvivő kormány nem a caracasi Miraflores palotában (az elnöki hivatal épületében), hanem a kubai fővárosban tanácskozott az államfő súlyos betegsége nyomán előállt nehéz belpolitikai helyzetről. A Castro fivérek nemcsak hogy részt vesznek a döntéshozatalban, de nyilvánvalóan ők szabják meg a stratégiai célokat is. 

Megfigyelők szerint az államfői teendőket ideiglenesen ellátó alelnök, Nicolás Maduro különböző eljárási trükkök révén vette át az elnöki hatalmat. Venezuelában ugyanis - a többi latin-amerikai országgal ellentétben - az alelnököt nem az elnökkel együtt választja meg a nép. Így az előbbinek kvázi nincs a választóktól kapott legitimációja. Chávez a legutóbbi nehéz műtétje előtt, jóformán az utolsó percben nevezte ki alelnökké Madurót, majd később utódjelöltjeként ajánlotta a venezuelaiak figyelmébe.

A színfalak mögött zajló huzavona elsődleges célja viszont eddig az volt, hogy Caracas minél hosszabb ideig elkerülje az elnökválasztást, ami megint csak a Castro fivérek beavatkozására utal - jegyezte meg a FAZ. Nekik egyáltalán nem volna ínyükre egy, a közeli jövőben megejtett választás. Joggal tarthatnának attól, hogy esetleg olyan jelölt költözne be a Miraflores palotába, aki megnyirbálná a kubai rezsim Venezuelában élvezett kiváltságait. 

A legkellemetlenebb eshetőség az volna, ha a venezuelai ellenzék tavalyi elnökjelöltje, Henrique Capriles Radonski kerülne ki győztesen a választásból. Ő ugyan többször hangoztatta, hogy győzelme esetén megőrizné a Kubához fűződő kapcsolatokat. Egyúttal azonban arra is célzott, hogy véget vetne a Havannának szavatolt kedvezményeknek - például annak, hogy Venezuela napi 100 ezer hordó kőolajat szállít a világpiacinál jóval alacsonyabb áron Kubának. Ez végzetes csapás volna a Castro-rezsimre. A gyaníthatóan Havannában kieszelt taktika célja ezért az, hogy a venezuelai ellenzéket kész tények elé állítsák, megosszák és kirekesszék a döntésekből.

Castróék legszívesebben Hugo Chávez öccsét, Adánt látnák az elnöki poszton. Az ifjabb fivért ugyan nemrég újjáválasztották Barinas szövetségi állam kormányzói posztjára, ám az elnöki tisztséget tekintve semminemű legitim joggal nem rendelkezik. Ezen kívül a lakosság körében sem túl népszerű, mivel színtelen bürokratának tartják.

A Castro fivérek nyilvánvalóan rábírták Chávezt, hogy Madurót nevezze ki helyettesévé. Feltehetően azért, mert gyanakvással tekintenek a másik utódjelöltre, Diosdado Cabello házelnökre. Ő egyike azoknak Chávez szűkebb környezetében, akik leginkább hasznot húztak a "bolívari forradalomból": szépen megtollasodva ők alkotják a venezuelai újgazdagok rétegét, a "boliburguesíát". A jelek szerint Cabello (az egykori katonatiszt) ma is jó kapcsolatokkal rendelkezik a hadseregben. Azon belül is főleg a nacionalista szárnnyal rokonszenvezik, amelynek szemében szálka a kubai egységek jelenléte Venezuelában.

A venezuelai kormánytagok és a Castro fivérek legutóbbi találkozóján részt vett Rafael Ramírez energiaügyi miniszter is, aki egyben az állami olajkonszern (PdVSA) elnöke is. Ez a tény is jól mutatja, mennyire érdekelt a kubai rezsim az olajszállítások biztosításában. Venezuela olajkincse a fő oka annak, hogy Chávez az utóbbi 14 évben egyre jobban megszilárdította a hatalmát. A kőolaj világpiaci ára 1999-ben tíz dollár/hordó volt - ma száz dollár körül mozog. Kuba ennél jóval olcsóbban vásárol kőolajat Venezuelától, aminek az az oka, hogy Chávez hálával tartozik Castrónak, aki számos taktikai tanáccsal segítette őt hatalmának megőrzésében.

A kölcsönös függőség a magyarázat arra is, miért Kubában és nem odahaza kezelteti magát a beteg venezuelai elnök. Havannában megbízhat a kormány és az egészségügy szigorú titoktartásában, míg Caracasban joggal tarthatna attól, hogy részletek szivárognak ki a betegségéről. A titkolózás már a tavaly októberi elnökválasztás idején is fontos szerepet játszott. Ha akkor kitudódik, mennyire súlyos Chávez állapota, valószínűleg sokkal rosszabb eredményt ért volna el a választáson, mint a reá leadott 54 százalékos szavazati arány.

Mindazok után, amit tudni lehet Chávez betegségéről, ma úgy tűnik, hogy Fidel (86) és Raúl (81) Castro túlélheti három évtizeddel fiatalabb epigonját. Azt sem lehet kizárni, hogy a Chávez utáni korszakban Venezuela egyfajta domíniumává válik Kubának - legalábbis addig, amíg a Castro fivérek élnek.