Első fokon, 2011 szeptemberében bűnösnek találták Justin Mugenzi kereskedelmi és Prosper Mugiraneza közigazgatási minisztert abban, hogy "megegyeztek népirtás elkövetésében", valamint "nyilvánosan felbujtottak népirtásra". Az amerikai Theodor Meron által vezetett fellebbviteli bíróság azonban hatályon kívül helyezte a két fő vádpontban ellenük hozott ítéletet, és elrendelte azonnali szabadon bocsátásukat. "Senki sem mondhatja többé, hogy a kormány tervelte ki a népirtást" - reagált Justin Mugenzi a fellebbviteli bíróság határozatára. 

A túlélőket tömörítő IBUKA szervezet elnöke "megdöbbenését" fejezte ki a döntés miatt, amely szerinte "megerősíti a népirtás tagadóit", s "elutasítja az előre kitervelt népirtás" koncepcióját. 

Első fokon a bírák arra alapozták ítéletüket, hogy a két miniszter 1994. április 17-én részt vett azon a kormányülésen, ahol leváltották a déli Butare tartomány prefektusát, aki addig megakadályozta az ország többi részében már elkezdődött tömeggyilkosságokat. A vádlottak két nappal később ott voltak azon a butarei nagygyűlésen, ahol Théodore Sindikubwabo ideiglenes államfő a térség tuszi lakosságának kiirtására felszólító, gyújtó hangú beszédet mondott. 

A fellebbviteli bíróság tagjai ezzel szemben elfogadták a védelemnek azt az érvelését, hogy a prefektus leváltását "politikai és adminisztratív okok" is indokolhatták, s hogy a vádlottak nem tudhatták előre, milyen beszédet készül mondani Sindikubwabo. 

A ruandai népirtás azután vette kezdetét, hogy 1994. április 6-án lelőtték Juvenal Habyarimana ruandai elnök repülőgépét, s a gyilkosság miatt a kormány egyes tagjai a tuszikkal való leszámolásra szólítottak fel. A tízmilliós közép-afrikai országban száz nap alatt mintegy 500 ezer tuszival és 300 ezer mérsékelt hutuval végeztek a hutu milíciák. 

Az ENSZ 1994. novemberi határozatával létrehozott ICTR már lezárta első fokú eljárásait, s jelenleg még mintegy 15 ügy fellebbviteli eljárásával foglalkozik, amelyeket tervei szerint 2014 végéig zár le.