A megkövesedett csontokat az Erdélyi-medence késő kréta kori szikláiban fedezték fel, amelyek hozzávetőlegesen 68 millió évesek. A földrajzi tájegység világhírű késő kréta kori fosszíliáiról, amelyek között dinoszauruszfajok, emlősök, teknősök, gyíkok és a krokodilok ősi rokonainak maradványai találhatók.

Az Eurazhdarcho langendorfensis nevű új fajról a PLoS One című tudományos folyóiratban számoltak be a kutatók. A leletek azonosításában az erdélyi magyar tudományos akadémia szerepét betöltő Erdélyi Múzeum-Egyesület, a brit Southamptoni Egyetem és a Rio de Janeiró-i Nemzeti Múzeum szakemberei vettek részt - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

"Az Eurazhdarcho a repülő őshüllők rendjének Azhdarchidae családjába tartozott. Ezek hosszú nyakú, hosszú csőrű pteroszauruszok voltak, amelyek szárnyaikkal erőteljesen alkalmazkodtak a repülő életmódhoz. Szárnyuk számos jellegzetessége és hátsó lábuk csontszerkezete azt mutatja, hogy szükség esetén a szárnyaikat felhajtva, mind a négy végtagjukon képesek voltak járni" - mondta Darren Naish, a Southamptoni Egyetem munkatársa, aki segített azonosítani a maradványokat.

A szakember szerint három méteres szárnyfesztávolságával az Eurazhdarcho valószínűleg nagytestű, ám korántsem gigantikus őshüllő lehetett. A Romániában ez idáig felfedezett állatok jelentős részére igaz, hogy a világ más tájain élő rokonaikhoz képest szokatlanul kis termetűek voltak.

A mostani lelet az eddigi legteljesebb Azhdarchidae fosszília, amelyet Európában találtak. A felfedezés újabb információkkal bővíti az Azhdarchidae család tagjainak életmódjával és viselkedési szokásaival kapcsolatos tudományos ismereteket.