A NASA Cape Canaveral-i űrközpontjába a vörös bolygóról szombaton érkezett felvételek tanúsága szerint egy 1,6 centiméter széles és 6,4 centiméter mély lyukat fúrt egy sziklába, amelyről a tudósok feltételezik, hogy valamikor vízzel érintkezhetett – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal.

A pénteken elvégzett fúrás nyomán egy kicsiny halom kőzetpor keletkezett, amelynek elemzését a robot fedélzetén működő két laboratórium végzi el, hogy meghatározza vegyi összetételét.

"Sikeres az első fúrás a Marson annak érdekében, hogy tudományos célból mintát vegyünk" - adta hírül Twitter-üzenetében a NASA.

Az űrkutatási hivatal mérnökei napokon keresztül készítették elő a marsjárót a feladatra, a hét elején gyakorló fúrásokat is végeztettek vele.

A szakemberek még nem tudják, mennyi kőzetmintát sikerült venni, de biztosak abban, hogy elég lesz az elemzéshez - jelentette be Avi Okon, a NASA fúrómérnöke.

MTI/EPA/NASA/JPL-Caltech/MSSS

John Grunsfeld, a NASA vezető tudósa szerint a marsjáró fúróberendezésének használata a legfontosabb esemény a Curiosity csoport munkájában azóta, hogy a robot augusztus 6-án sikeresen landolt a vörös bolygón.

Az amerikai űrkutatási hivatal két korábbi Mars-járójának, az Opportunitynek és a Spiritnek is volt kőzetcsiszolója, amellyel eltávolították a sziklák rétegeit. A Curiosity viszont képes néhány centiméter mélységben lefúrni a marsi kőzetekbe mintagyűjtés céljából. (Az Opportunity még ma is működik, a Spirit azonban 2010 óta nem ad életjelt.)

A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két évre tervezett Curiosity programjának célja, hogy kiderítse: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.

A Curiosity végső úti célja a Gale-kráterben lévő, öt kilométer magasságú, rétegzett szerkezetű hegy, a Mars-járó a fúrás után elkezdi majd féléves vándorlását a hegy felé.