Élesen elítélte és provokációnak nevezte az amerikai elnök kedden az észak-koreai atomrobbantást. Barack Obama egyidejűleg gyors és hiteles fellépést sürgetett a nemzetközi közösség részéről.

Az Egyesült Államok a jövőben is megteszi a saját maga és a szövetségesei megvédelmezéséhez szükséges lépéseket - hangsúlyozta a Fehér Ház által nyilvánosságra hozott elnöki közlemény.

Moszkva is elítélte az észak-koreai kísérletet

Moszkva határozottan elítélte az észak-koreai kísérleti atomrobbantást, amellyel Phenjan megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait - jelentett ki az Interfax orosz hírügynökségnek egy név nélkül nyilatkozó külügyi tisztségviselő kedden. "Elítéljük Észak-Korea ezen lépéseit, és azokat a korábbi ballisztikus rakétakilövéssel együtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó döntései megsértésének tekintjük" - idézte a nyilatkozatot az Interfax. 

Moszkva januárban megszavazta az ENSZ BT határozatát, amely szigorította a Phenjannal szembeni büntető intézkedéseket. Az újabb szankciókkal a nemzetek közössége arra válaszolt, hogy Észak-Korea tavaly decemberben egy műholdat állított Föld körüli pályára, amit több országban ballisztikus rakéta kipróbálásaként értékeltek.

Időközben az Interfax hírügynökségnek az orosz védelmi minisztériumban megerősítették az észak-koreai kísérleti atomrobbantás tényét. A név nélkül nyilatkozó forrás szerint annak ereje meghaladta a 7 kilotonnát. A védelmi tárca különleges ellenőrzési szolgálata végzi az adatok elemzését.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának regionális központjában közölték, hogy az orosz Távol-Keleten nem észleltek földmozgást az észak-koreai kísérleti atomrobbantás után, és a háttérsugárzás szintje sem haladja meg a normális mértéket. Az orosz tudományos akadémia földrengéstani intézete viszont azt közölte, hogy 4,5-es erősségű földmozgást észleltek Észak-Korea területén. A földrengés észlelése egybeesik a kísérleti atomrobbantás időpontjával, amely közép-európai idő szerint 3 óra 57 perc volt. 

Az észak-koreai földmozgás epicentruma Kimcshek városától északra és Cshongdzsintől dél-nyugatra esik az északi szélesség 43,1 és a keleti hosszúság 129,15 fokánál - állapították meg az orosz távol-keleti szeizmológiai intézetben. Az orosz Kelet-kutató Intézet szakértője szerint az újabb atomrobbantás további szankciókat von maga után. Alekszandr Voroncov szerint azonban a büntető intézkedések nem állítják meg a kommunista ország vezetését, amely csak abban az esetben hagyna fel a kísérletekkel, ha Washington garantálná Phenjan biztonságát.

Az atomcsend-egyezmény szervezete is megszólalt

Az Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezetének (CTBTO) képviselője is elítélte a kísérleti atomrobbantást. A nukleáris kísérlet egyértelmű fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, és megkérdőjelezi a globális nukleáris leszerelés érdekében tett erőfeszítéseket - hangsúlyozta Tóth Tibor, az egyezmény előkészítő bizottságának vezetője. A tesztrobbantás olyan  aggasztó esemény, amelyet mindenkinek el kell ítélnie - tette hozzá.

A nukleáris kísérleti robbantások globális tilalmát előkészítő nemzetközi szervezet mérőállomásai szokatlan szeizmikus eseményt észleltek Észak-Korea területén, majd nem sokkal később Phenjan közölte, hogy végrehajtotta harmadik föld alatti, kísérleti atomrobbantását - írták a közleményben.

A diplomata felidézte: az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2009-ben felszólította Phenjant, hogy csatlakozzon az atomcsend-egyezményhez. Idén januárban egy másik BT-határozat intette Észak-Koreát attól, hogy újabb tesztrobbantást hajtson végre. "Egyszer és mindenkorra véget kell vetni a nukleáris tesztrobbantásoknak. A nemzetközi közösségben széles körű támogatás érezhető az egyezmény hatályba lépése mellett" - jelentette ki a CTBTO képviselője.

Az egyezményt az 1990-es években hozták létre, de életbe lépéséhez még szükség van meghatározott országok - Egyesült Államok, Kína, Izrael, Irán, Észak-Korea és Egyiptom - csatlakozására. Eddig 157 másik állam írta alá az egyezményt.

A japán kormányfő is megszólalt

Abe Sindzo japán miniszterelnök elítélte és "rendkívül sajnálatosnak" nevezte a robbantást, szerinte Phenjan "megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy sor határozatát".

Abe azonnal rendkívüli kormányülést hívott össze. Ezután a kormányfő a parlamentben közölte: "utasítottam a minisztereket, hogy gyűjtsenek össze és elemezzenek ki minden lehetséges információt, valamint hogy erősítsék meg az ellenőrző rendszert." S hozzátette: "a nemzetközi közösséggel együttműködve minden lehetséges intézkedést meg fogunk hozni ennek a problémának a megoldására, köztük azt, hogy felülvizsgáljuk a (Phenjannal szembeni) szankcióinkat." 

Az ENSZ-ben hozott szankciókon kívül Japán saját büntetőintézkedéseket is bevezetett Phenjan ellen, miután Észak-Korea 2006-ban végrehajtotta első atomrobbantását. Ezek közé tartozik a teljes kereskedelmi embargó és vízummegtagadás az észak-koreai állampolgároknak. Ezen kívül japán lakosok csak külön engedéllyel utalhatnak pénzt Észak-Koreába. A védelmi minisztérium bejelentette: vizsgálni fogják, hogy a robbantás nem okozott-e sugárszennyezést a légkörben.

Peking visszafogottságra int

Kína "határozott ellenzését" fejezte ki az észak-koreai atomrobbantással kapcsolatban, és a Koreai-félsziget nukleáris leszerelését céltó hatoldalú tárgyalások folytatását sürgette kedden külügyminisztériumi közleményében. Peking arra szólította fel Phenjant, hogy ne tegyen olyat, amivel súlyosbítaná a helyzetet, továbbá valamennyi érintett felet nyugalomra és önmérsékletre intette. A közlemény nem helyezett kilátásba szankciókat.

A hivatalos reakcióval Kínában nem siettek, a kínai központi televízió korábban csak annyit közölt, hogy az Észak-Koreával határos Csilin tartományban érezték a detonáció kiváltotta földmozgást.

Peking decemberben szokatlanul nyíltan bírálta szomszédját, amikor az nagy hatótávolságú rakétával műholdat állított pályára, s ezzel megsértette az ENSZ határozatait. Kína a térségbeli stabilitás és béke veszélyeztetéseként értékelte a phenjani akciót, és Észak-Korea elítélése mellett szavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol vétójoga van.

Észak-Korea bírálata a kínai médiában is meg-megjelent az elmúlt időben. A Global Times című lap például kommentárjában azt szorgalmazta, hogy Peking akár úgy is megpróbálhatná jobb belátásra bírni Phenjant, hogy leállítja az ország segélyezését. Az utóbbi időben több jel mutatott arra, hogy a phenjani vezetés megorrolt tradicionális barátaira, Moszkvára és Pekingre, amiért ők is beálltak abba a sorba, melynek tagjai "korlátozni szeretnék" az országot abban, hogy "békés célokra használja a világűrt"

Szakértők egy része hosszú ideje meg van győződve arról, hogy Peking befolyását Észak-Koreára túlbecsüli a Nyugat. Phenjan - szerintük - mindenekelőtt az Egyesült Államokkal kereste és keresi a kapcsolatot, atomprogramja leállításával összefüggésben tőle várt biztonsági garanciákat.

Összeül az ENSZ BT

Észak-Korea kedden megerősítette, hogy a nap folyamán végrehajtotta harmadik kísérleti atomrobbantását. A KCNA állami hírügynökség közleményében azt írta, hogy sikeresen és tökéletesen hajtották végre a föld alatti nukleáris robbantási kísérletet, amelynek célja megfogalmazásuk szerint az ország védelmének és szuverenitásának erősítése volt az Egyesült Államok folyamatos ellenségeskedésével szemben. A kísérlethez egy miniatürizált nukleáris eszközt használtak, amelynek a korábbiaknál nagyobb volt a robbanó ereje.

Dél-Korea, amely jelenleg éppen soros elnöke az ENSZ Biztonsági Tanácsának, azonnal kezdeményezte a testület összehívását. A BT várhatóan még kedden összeül. A szöuli védelmi minisztérium közölte: nem tartja kizártnak, hogy a keddi robbantást hamarosan továbbiak követik vagy Phenjan egy újabb rakétakísérletet is végrehajt.