A kormányfő rámutatott: az összes európai országban van áfa a gyógyszerek árában, ez alól csak Ukrajna kivétel. Arra nem tért ki, mekkora mértékű áfában gondolkodik a kormány, azt azonban kiemelte, hogy oly módon kívánják bevezetni, hogy attól ne emelkedhessenek a gyógyszerárak.

Eközben a Kommerszant-Ukrajina szerdai számában azt írta, hogy a külföldi gyógyszerek 14 százaléka eltűnt az ukrajnai patikákból, miután új gyógyszerminőség-biztosítási szabályok léptek életbe. Az országban eddig forgalmazott mintegy 9400 külföldi gyógyszer közül több mint 1300 nem kapta meg a forgalmazáshoz szükséges engedélyt.

A helyes gyártási gyakorlat (Good Manufacturing Practice, GMP) alapelvei alapján hozott tilalmi listára több neves külföldi gyógyszergyártó, például a Berlin-Chemie, a Sanofi-Aventis, a Pfizer és a Novartis egyes termékei is felkerültek. 

A GMP-alapelveknek az Ukrajnában gyártott gyógyszereknek már 2010 óta meg kell felelniük, a külföldi termékek esetében viszont csak idén február közepétől vezették be ezt a követelményt.

A hivatalos szerveknél ugyanakkor elismerték a lapnak, hogy több készítmény az engedélyeztetési folyamat lassúsága miatt került ki átmenetileg a forgalomból. A helyzet kedvezhet az ukrajnai gyógyszergyártóknak, akik új generikus saját készítményeket dobhatnak piacra.

A lap megjegyzi, hogy az utóbbi években a hazai gyártású gyógyszerek ára jóval nagyobb mértékben emelkedett Ukrajnában, mint a külföldről behozott készítményeké. Tavaly átlagosan 7,8 százalékkal nőtt a külföldi gyógyszerek ára, míg a hazai termékeké 22,1 százalékkal. Igaz, még így is jóval drágábbak a külföldi készítmények, mint a hazaiak: egy doboz import gyógyszer átlagos ára 42,1 hrivnya, azaz körülbelül 1260 forint, míg egy hazai 10,2 hrivnyába, vagyis mintegy 300 forintba kerül.