Az eljárást csütörtökön mutatta be a Természetvédelmi Világalap (WWF) a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) korszerűsítését célul kitűző bangkoki tanácskozáson.

Az agyarban található anyagok kémiai vizsgálatával pontos következtetéseket lehet levonni arra vonatkozóan, mivel táplálkozott egykoron az állat. Ennek összetételéből a vastagbőrű származásának helyére lehet következtetni.

Évente több ezer elefántot ölnek meg agyaráért. Nem minden forgalomban lévő agyar származik azonban illegális forrásokból. Korábban az eredetet igazoló okmányok segíthettek a származás bizonyításában, ezek az iratok azonban könnyen hamisíthatók. 

A WWF Németország és a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem munkatársai 2010 júliusában kezdték el 24 afrikai és hat ázsiai országból származó több mint 600 elefántcsont vizsgálatát. Az agyarok egy részét német és kínai vámhatóságok, európai múzeumok, gyűjtők és trófeavadászok bocsátották rendelkezésükre.

Harminc milligramm próbaanyagban vizsgálták a stronciumot, szenet, nitrogént, oxigént, hidrogént és ként, mennyiségükből pedig következtettek arra a tipikus növényvilágra, talajra és klímára, amely az elefánt környezetét jellemezte.