A háromévenként megrendezett találkozó delegáltjai leszavazták Washington azon javaslatát, hogy a jelenlegi mérsékelten szabályozottról, tiltottra változtassák a jegesmedvék kereskedelmi státuszát. A javaslat 38 igen és 42 nem - illetve 46 tartózkodás - ellenében bukott el. A három évvel ezelőtti tanácskozáson a résztvevők már leszavaztak egy hasonló kezdeményezést. 

A washingtoni javaslat mögött Oroszország és számos állatvédelmi társaság sorakozott fel, míg Kanada a legnagyobb természetvédelmi szervezetek, köztük a CITES Titkársága és a vadállat-kereskedelmet megfigyelő TRAFFIC hálózat támogatását élvezte. Az idei CITES tanácskozáson összesen hetven javaslatról szavaznak a résztvevők. 

A jegesmedvék száma a becslések szerint 20-28 ezer között mozog, és az állatok nagyjából kétharmada Kanadában él. Az Egyesült Államok érvelése szerint a klímaváltozás veszélyesen lecsökkentette a medvék természetes élőhelyeinek méretét, és megelőző intézkedésekre van szükség az állatok védelmében. 

Az inuitok, akiknek földjén igen nagy számban élnek jegesmedvék, azonban rámutattak, hogy a populációk korántsem hanyatlanak, és Kanada úgy szabályozza az állatok vadászatát, hogy az fenntartható maradjon. A jegesmedve-kereskedelem betiltása miatt az őslakosok életmódja és megélhetése is veszélybe kerülne.

Terry Audla, az inuitok jogait védő csoport elnöke a szavazást követően elmondta, a mostani döntés megerősítéséül szolgál annak a ténynek, hogy az inuitok rendkívül felelősségteljes módon járnak el a jegesmedvék ügyében.

Az amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat (USFWS) közleménye szerint évente átlagosan 3200 jegesmedvetermék kerül kereskedelmi forgalomba. Az állatok bundája átlagosan 2-5 ezer dollárért (456 ezer-1,1 millió forint) - bizonyos esetekben akár 12 ezer dollárért (2,7 millió forint) - talál gazdára.