"Egy a kormányzat által létrehozott szabályozó testület, függetlenül attól, mennyire függetlennek szánják, fenyegetést jelenthet a sajtószabadságra" - írta Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-képviselője Bécsben kiadott közleményében. 

A sajtószabadság-képviselő álláspontja szerint az önszabályozás a legjobb módja az etikai botlások és hibák kezelésének. Rámutatott: jelenleg a brit nyomtatott sajtóorgánumoknak lehetőségük van csatlakozni egy önkéntes testülethez, a sajtópanaszok bizottságához. Hozzátette, hogy a testületet az utóbbi időben bírálatok érték a brit sajtóbotrányok nyomán. 

Mijatovic szavai szerint a brit önszabályozás hagyományát a világszerte követendő "legjobb gyakorlatnak" tekintik, s nézete szerint azt nem szabad feláldozni egy elkövetett hiba miatt. Hangsúlyozta: a telefonlehallgatási botrány büntetőügy, amelynek keretében vádemelésekre került sor. A botrányt "nem lenne szabad ürügyként felhasználni a teljes nyomtatott sajtó megzabolázására" - fogalmazott az EBESZ magas rangú tisztségviselője. 

A három legnagyobb brit politikai párt többhavi egyezkedés után hétfőn megállapodott arról, hogy királyi pátenst kezdeményeznek a brit sajtó etikai normáinak jövőbeni szabályozásáról. Az uralkodó elé jóváhagyásra beterjesztendő okmánynak lesz törvényi háttere, de David Cameron brit miniszterelnök szerint az nem intézkedik külön arról, hogy "a sajtó mit tehet, vagy mit nem tehet", viszont biztosítékot tartalmaz arra, hogy a politikusok a jövőben "nem piszkálhatnak bele" a sajtószabályozásról kidolgozott pátens tartalmába. 

A megállapodás kétharmados többséggel meghozott parlamenti döntéshez köti a szabályozási alapokmány bármiféle módosítását. Cameron szerint "kemény, de független önszabályozó rendszer" jön létre, amely jól szolgálja majd a sajtó által elkövetett etikai visszaélések áldozatainak érdekeit. 

Az egyelőre csak tervezet formáját öltő elképzeléscsomag részeként a majdani új, független szabályozó testület súlyos sajtóetikai kihágás esetén az éves üzleti forgalom 1 százalékáig, de legfeljebb egymillió fontig (355 millió forintig) terjedő bírságot róhat ki, és bocsánatkérésre kötelezheti a vétkesnek talált sajtótermék vagy médiatársaság tulajdonosát. Az utóbbi évtizedek legnagyobb brit sajtóetikai botrányává fajult ügyben eddig több tucatnyi gyanúsítottat vettek őrizetbe, 15 ellen már vádat emeltek.