A Die Zeit című német liberális hetilap elemzést közölt a magyarországi politikai helyzetről az online kiadásában, a The New York Times című amerikai napilap a médiatörvényről, míg a pozsonyi Sme a szlovák külügyminiszter Benes-dekrétumokkal kapcsolatos nyilatkozatáról írt.
A Die Zeitban az Orbán Magyarországa - Vissza a vérhez és a hazához című írásban a szerző, Keno Verseck kiemelte: Orbán Viktor és a Fidesz példája azt mutatja, hogy téves volt a kelet-európai volt kommunista államokban kibontakozott demokratizálódási folyamat visszafordíthatatlanságára vonatkozó feltételezés. Úgy vélte: "Magyarország nem diktatúra, és valószínűleg belátható időn belül nem is lesz az".
Magyarország "még csak nem is autoriter rendszer", ugyanakkor elmozdult egy "félig autoriter áldemokrácia" felé, amelyben "a hatalmi ágak szétválasztásának elvét félig informálisan, félig legálisan kiüresítik", az ellenzék pedig "nem játszik semmilyen szerepet". Ebben a rendszerben "a nacionalizmus és a magyarközpontúság állami doktrína", és "az uralkodó elitben egyre inkább szalonképessé válik a rasszizmus, a látens antiszemitizmus és a nyílt cigányellenesség" - írta.
Az Orbán-kormány bírálóit leginkább a korlátozó jellegű médiatörvény aggasztja, amelyet az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a sajtószabadság felett őrködő csoportok is bíráltak, amiért az túlzott kormányzati ellenőrzést biztosít a hírmédia felett - mutatott rá a The New York Times a magyar médiahelyzettel foglalkozó, az internetes kiadásában megjelent cikkében. A lap emlékeztetett, hogy a kormány, válaszul a kritikákra, felülvizsgálta a törvényt, beleértve annak azt a rendelkezését is, amely feljogosította volna a rendőrséget arra, hogy az újságírótól megköveteljék, hogy közölje forrásának nevét. Az újságírók továbbra is óvatosak, de a vélemények megoszlanak közöttük azt illetően, hogy lehet-e szájkosarat tenni a médiára a Twitter és a Facebook korában.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszternek a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos, cseh lapoknak hétfőn adott interjúját (amelyben a miniszter azt közölte, ma már elképzelhető, hogy Szlovákia és Magyarország kiegyezzen a Benes-dekrétumok ügyében) kommentálva a Sme című liberális szlovák lap leszögezi, hogy csupán "optikai csalódás" a láttatott hozzáállásbeli változás. A külügyminiszter szavai nem összeegyeztethetőek Robert Fico miniszterelnök januári "csatakiáltásával", amely szerint a szlovák kormány álláspontja az, hogy a dekrétumok megváltoztathatatlanok, és nem szüntethetőek meg - mutatott rá a Lajcák árulkodása című írásban az újság, amely szerint Lajcák kijelentéseinek egyik lehetséges magyarázata az, hogy a külügyminiszter a "jó rendőr" Fico által rá osztott szerepét játssza, az viszont nem lehet kétséges, hogy melyikük kijelentéseit kell komolyan venni.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja már nem koordinátákkal dolgozik a csapás előtt, hanem maga választja ki a célpontokat.
