Barack Obama megismételte szerda esti jeruzsálemi gondolatát, hogy "nehéz ügy" a palesztin–izraeli viszály rendezése, de Amerika "mélyen elkötelezett" az önálló, területileg egységes és életképes palesztin állam iránt.

Abbász is síkraszállt a kétállami megoldás mellett, s közölte, hogy a palesztinok készek megvalósítani vállalásaikat és kötelezettségeiket. A palesztin elnök hangsúlyozta a függetlenséghez, szabadsághoz és békéhez való jogukat, az 1967-es határvonalakkal, Jeruzsálem fővárossal megszülető állam igényét. "A békét nem erőszakkal, megszállással, telepekkel letartóztatásokkal és a menekültek jogainak megtagadásával lehet elérni" - tette hozzá.

Obama közel-keleti látogatásának második napján Rámalláhban Abbász elnökkel és Szalám Fajjád  miniszterelnökkel tárgyalt, majd palesztin fiatalokkal találkozott egy ifjúsági központban.

Rámalláhban az izraeli Tízes Csatorna tv szerint a látogatás idejére, csütörtökre egy sem maradt a két napja kifüggesztett, Obamát ábrázoló óriásposzterekből. Az egyiket egy tüntetés alkalmával az úttestre helyezték, majd sorra vonultak el rajta, vagyis Obama arcán az autók - rövid hezitálás után a Palesztin Hatóság egyik biztonságiakat szállító hivatalos járműve is.

Egy másik, Obamát üdvözlő posztert összefirkáltak, majd cipőkkel dobáltak, ami a muzulmán jelrendszerben a lehető legnagyobb tiszteletlenség jele. Az Obama-plakátokat megbecstelenítő képsorokat az amerikai diplomácia képviselői is látták, ami nagyban magyarázza a rámalláhi köszöntések hűvösségét. A himnuszok után üdvözlő beszédek nélkül vonultak tárgyalni az elnökök.

A megbeszélések közben az elnöki hivatal falain kívül Obama-ellenes tüntetések zajlottak. A két-háromszáz főnyi dühös és csalódott tömeg azt kiabálta?  "Nem akarunk semmilyen békés megoldást, csakis golyókat és rakétákat", "Menj haza, ördög, nem akarunk amerikaiakat látni itt".

Jeruzsálemben központi kérdéssé vált, hogy Abbász elnök elítéli-e a reggeli, Dél-Izrael elleni rakétákatámadást. Abbász a sajtótájékoztatón megbélyegezte a Gázai övezetből indult akciót.

Az amerikai elnök a rámalláhi tárgyalások előtt megtekintette az Izrael Múzeumban a holt-tengeri tekercseket, s ezzel a diplomácia nyelvén megerősítette a reptéri beszédében már hangsúlyozott zsidó történeti-területi folytonosságot, Izrael egyik legfontosabb legitimációs alapját. Később a helyi informatikai szektor néhány úttörő vállalkozásával ismerkedett. A bemutatóról helikopter szállította a Jeruzsálemtől csak hat kilométerre lévő Rámalláhba. A palesztin vezetőkkel folytatott megbeszélések után Obama programjában rövid találkozó szerepel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, majd a Kongresszusi Központban izraeli diákok előtt mond beszédet.

Az is fontos, hová nem megy el Obama: például nem látogatja meg a Siratófalat. Egyrészt 2008-ban kínos incidens érte ott, amikor távozása után kivették a kövek közül és nyilvánosságra hozták személyes kívánságait, másrészt diplomáciai bonyodalmat okozna, ha elnökként az izraeliek kíséretében látogatna el az 1967-ig Jordánia kezén lévő területre, amelyre mind Izrael, mind a palesztinok igényt tartanak.

Elődei, Clinton és Bush a kneszetben szólaltak fel, Obama látogatásán ez elmarad. Ebben szerepet játszhat Móse Feiglinnek, a Likud egyik keményvonalas képviselőjének fenyegetése, hogy tüntetőleg kivonul és kiabál majd az ülésteremben, ha Obama az Izrael javára kémkedő, életfogytiglanra ítélt és már 28 éve börtönben lévő amerikai zsidó kém, Jonathan Pollard nélkül érkezik Jeruzsálembe.