Mesic, aki 2000 és 2010 között két ciklusban is köztársaság elnök volt, Jugoszlávia felbomlása idején, 1991-ben a horvát parlament delegáltjaként a volt jugoszláv szövetségi állam kollektív elnökségének (utolsó) soros elnöki tisztét töltötte be. A politikus Jugoszlávia széthullásáról írt könyve Horvátországban már három kiadást ért meg.

A horvát lap beszámolója szerint Mesic Milosevicet nevezte a fő bűnösnek a szövetségi Jugoszlávia szétesésének okairól és az azt követő háborúról szólva. Ugyanakkor kijelentette, hogy a kilencvenes években egymás ellen háborúzó felek vezetői – Milosevic és Tudjman – között 1991-ben forródrótos kapcsolatot létesítettek, és ez a telefonvonal még 2000-ben, Mesic köztársasági elnökségének a kezdete idején is élt.

"Fel akartam hívni Milosevicet, de nem volt meg hozzá a kódom" – mondta el Mesic. "Így van ez a háborúban. Akik tervezik, azok együttműködnek, akik meg az egészről semmit sem tudnak, azok az életüket adják" – tette hozzá.

Mesic szerint a délszláv háború elkerülhetetlen volt, habár talán mégis ki lehetett volna azt kerülni, ő egy átmeneti, ötéves, konföderatív időszakot javasolt, ezt azonban nem fogadták el. A politikus szerint a délszláv háború célja területszerzés volt, az összetűzés nem etnikai vagy vallási okok miatt robbant ki.

Szerinte a horvátországi szerbek egy része azért támogatta Milosevicet, mert elhitték, hogy megteremti Nagy-Szerbiát. "Átverték őket, de logikus, hogy azon az oldalon álltak" – mondta, megjegyezve, hogy vajon a vajdasági horvátok kinek az oldalán álltak volna, ha horvát tankok indulnak meg Belgrád ellen? Majd megállapította: a közösség nem lehet bűnös, mert nem ezek az emberek döntöttek a politikáról, hanem a politikusok.

"Az újkori európai történelemben minden háború ilyen volt, az agressziót pedig a más államok területén élő nemzeti kisebbség védelmében folytatott harcként mutatták be" – mondta Mesic. Így Milosevic a Nagy-Szerbia-politikát a horvátországi és boszniai szerbek védelmével igazolta, Tudjman pedig úgy vélte, hogy meg kell védenie a horvát nép érdekeit Bosznia-Hercegovinában – fejtette ki.

A harcok és több százezer halott után a határok mégsem változtak egy milliméternyit sem, kell-e hát ennél jobb bizonyíték arra, hogy nem éri meg háborúzni? – tette fel a kérdést.

A Vecernji List cikke szerint a moszkvai gazdasági kamarában csütörtökön tartott könyvbemutatón orosz állami intézmények és tudományos körök képviselő mellett több orosz nagyvállalat vezetője is részt vett.

Mesic művét méltatva moszkvai szakértők Jugoszlávia széthullását a Szovjetunió felbomlásával szorosan összefüggő történelmi eseményként értékelték, párhuzamot vonva a bosznia-hercegovinai helyzet és a kaukázusi problémák között, Koszovót pedig a karabahi válsághoz hasonlították – írta a lap.