A közgyűlés azután döntött a szavazás megtartása mellett, hogy Irán, Szíria és Észak-Korea múlt csütörtökön megakadályozta a szerződést konszenzussal történő elfogadását. Ez a három ország a közgyűlésben nemmel szavazott.

A legjelentősebb fegyverexportőrök közé tartozó Oroszország és Kína tartózkodott a voksolásnál. A szerződés nem szabályozza, hogy az ENSZ tagállamai területükön mire használhatják a fegyvereket, ugyanakkor a dokumentumot ratifikáló országoknak saját jogszabályt kell elfogadniuk a hagyományos fegyverek, illetve azok alkatrészeinek és tartozékainak szállításáról, valamint a fegyverkereskedők működéséről.

A megállapodás kiterjed a harckocsik, a páncélozott harcjárművek, a nagy kaliberű tüzérségi rendszerek, a harci repülőgépek, a harci helikopterek, a hadihajók, a rakéták és rakétavetők, valamint a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek kereskedelmére.

A szerződés megtiltja az azt ratifikáló tagállamoknak a hagyományos fegyverek szállítását, ha azzal embargót sértenének, népirtást, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekményt segítenének elő. Tilos a hagyományos fegyverek eladása olyan esetben is, ha azokat a polgári lakosság, vagy olyan civil épületek ellen vetnék be, mint amilyenek az iskolák és a kórházak.

Az eladások jóváhagyásakor az érintett országoknak mérlegelniük kell, hogy a fegyvert nem használhatják-e fel az emberi jogok vagy a humanitárius szempontok megsértésére, illetve nem kerül-e terroristák, szervezett bűnözők birtokába. Tisztázniuk kell, hogy vajon a fegyverszállítás megerősíti-e, avagy aláássa a békét és a biztonságot.

A szerződés megköveteli részvevőitől, hogy fellépjenek a fegyverek feketepiaci értékesítése ellen. A megállapodás csak annyiban terjed ki a lőszer-kereskedelemre, hogy annak szabályozását a tagállamok hatáskörébe utalja.