Japán 2006-ban vezetett be büntetőintézkedéseket Észak-Korea ellen, miután a sztálinista állam végrehajtotta első föld alatti kísérleti atomrobbantását, illetve ballisztikus rakétát tesztelt. Tokió egyebek mellett kereskedelmi korlátozásokkal sújtotta Phenjant, és megtiltotta kikötői tranzithasználatát.

A japán kormány 2009-ig félévente hosszabbította meg a szankciókat, azóta pedig évenként került erre sor. A szankciók határideje az idén április 13-án járt volna le, de Észak-Korea február 13-án újabb atomrobbantást hajtott végre, dacolva a nemzetközi közösség figyelmeztetéseivel és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival.

A BT válaszul újabb korlátozásokkal sújtotta Phenjant, az Egyesült Államok és Dél-Korea pedig március elején megkezdte idei, két hónapig tartó közös hadgyakorlatát a térségben. Észak-Korea emiatt hadiállapotot hirdetett Dél-Koreával szemben, és bejelentette, hogy újraindítja a jongbjoni atomlétesítményét.

A japán kormány ebben a pattanásig feszült helyzetben hosszabbította meg újra – immár kilencedszer, és ezúttal már nem egy, hanem két évre – a Phenjan elleni szankciókat, hogy – mint tokiói kormányilletékesek mondták – jelezze a határozottságát.