A koreai békéért imádkozott a Baptista Szeretetszolgálat vezető lelkipásztora Phenjanban, ahol társaival nem látta jelét semmilyen feszültségnek, sem mozgósításnak.  Ezt Szenczy Sándor lelkész mondta el pénteken Pekingben, több napos észak-koreai útjának tapasztalatairól tájékoztatva az MTI-t

"Fenyegetve, beszorítva érzik magukat és védekezésről beszélnek" - utalt észak-koreai kísérőikkel, környezetükben megfordult emberekkel folytatott beszélgetésekre a delegációvezető. Egyiküket idézte is, aki így fogalmazott: "ötven éve egy követ sem dobtunk senkire. Akkor miért fenyegetnek bennünket?"

A lelkész és öt magyar társa a hét elején érkezett Észak-Koreába egy már korábban egyeztetett útra, amelynek keretében segítséget ajánlva felvették a kapcsolatot a mozgássérültek nemrégiben alakult helyi szervezetével.

"A Koreai-félsziget körüli feszültségről, a háborús veszélyről leginkább a fővárosban lévő Korio szállodában nézett műholdas televíziós csatornák, a BBC és az al-Dzsazíra híradásaiból értesültünk" - mondta Szenczy Sándor. Hozzáette, hogy pénteken reggel a szállodájuknál látott diplomáciai rendszámú autók külföldi utasaitól azt is megtudták, hogy a külképviseletek munkatársait esetleges evakuálásuk tervéről tájékoztatták.

A lelkész elmondta, hogy tervezett programjukat zavartalanul végrehajtották, jártak az Észak- és Dél-Koreát elválasztó ideiglenes határvonalnál Panmindzsonban is, ahová - a korábbi alkalmaktól eltérően - ezúttal katonai kísérettel érkeztek. A déli oldalon nem láttak mozgást, szokatlan módon katonákat sem, a keszoni ipari övezet is csendes volt.

A magyar baptisták tíz éve járnak Észak-Koreába, s most először sikerült elérniük, hogy a mozgássérültek rehabilitációját segítő programjukat észak-koreai partnereik elfogadják. Korábban Phenjan azt állította, hogy az országban nincsenek mozgássérültek.

A magyarok azt tervezik, hogy kiképzik az ottani  intézmények munkatársait, a Pető-módszer alapján segítik a konduktív pedagógiára épülő FLAME terápia helyi elterjesztését. A delegáció vezetője arra készül, hogy júliusban már a szakemberek társaságában tér vissza.

A magyar küldöttség felkereste Szarivon várost is, amelynek kórházában az 1950-es években magyar orvosok is dolgoztak. A kórház udvarán lévő magyar-koreai emlékműnél Szenczi Sándor imát mondott a koreai békéért.

A lelkipásztor - aki utoljára egy éve járt Phenjanban - beszámolt arról is, hogy a fővárosban szabadon közlekedhettek, továbbá új épületeket, üzletközpontokat, az utcán pedig békés járókelőket és görkorcsolyázó gyerekeket láttak.