Pablo Neruda 1973-ban, a Salvador Allende vezette szociáldemokrata kormány ellen elkövetett katonai államcsíny után szűk két héttel halt meg. A költő 1992 óta harmadik felesége, az 1985-ben elhunyt Matilde Urrutia mellett nyugodott múzeummá alakított háza kertjében Isla Negrában, a chilei fővárostól 120 kilométerre. Matilde Urrutia egyébiránt kizártnak tartotta, hogy férje gyilkosság áldozata lett.

A kihantolás előkészítése több hónapig tartott. A költő csontjait azonnal az ország fővárosába, Santiago de Chilébe szállították. Több mint tíz chilei és külföldi szakértő fogja vizsgálja majd meg a maradványokat – mondta Mario Carroza, a Neruda-ügyben eljáró különbíró. A chilei orvosszakértői szolgálat tájékoztatása szerint elemzésre mintákat küldenek majd külföldre, Svájcba, Kanadába és Svédországba is.

Neruda halála körülményeinek kivizsgálására a chilei Kommunista Párt vezetője nyújtott be keresetet több mint másfél éve. A párt - amelyhez Neruda erős szálakkal kötődött - a költő egykori sofőrjére és titkárára, Manuel Arayára hivatkozva azt állítja, hogy az írót megmérgezték és nem a rákba halt bele.

A párt és az őket képviselő jogász nemcsak Neruda titkárának, hanem Mexikó korábbi chilei nagykövetének, Gonzalo Martínez Corbalának a szavaira is támaszkodott. A diplomata - aki találkozott az íróval egy nappal annak halála előtt - fenntartotta, hogy Neruda "nyugodtan tudott beszélgetni", minden gond nélkül sétálgatott kórházi szobájában, miközben arra készült, hogy Mexikóba megy, és ott talál biztonságra.