A tárcavezető kiemelte: közvetlen háborús veszély nincs a Koreai-félszigeten, bár "egyedi provokáció teljes biztonsággal nem zárható ki". Egy fajta pszichológiai műveletről van szó, amelynek vélhetően belpolitikai okai vannak – fogalmazott.

Nem szabad engedni a provokációnak, "ami persze nem zárja ki az egyértelmű, határozott, világos szavak használatát". Ez meg is történt a nemzetközi közösség, az EU és Magyarország részéről is – mondta. 

Felidézte: az észak-koreai kormány a diplomáciai képviseletekkel közölte, hogy nem tudja biztosítani a bécsi egyezményben foglalt garanciákat a számukra, de egyetlen külképviselet dolgozói sem hagyták el Phenjant, ami – mondta – ugyancsak arra utal, hogy közvetlen háborús veszély nincs. 

A külügyminiszter azt mondta, semmiféle utazási korlátozást nem javasolnak Dél-Korea esetében, mert fontos, hogy az országot a provokációkeltés miatt semmilyen kár ne érje, és a gazdasági, kereskedelmi, kulturális és turisztikai kapcsolatok továbbra is fejlődjenek, márpedig minden korlátozás ezt gátolná.

Észak-Korea esetében viszont nem javasolják az utazást, magyar diplomáciai képviselet már régóta nem működik az országban – mutatott rá. Hozzátette: eddig is mindenki a saját kockázatára utazott az országba, bár ezt továbbra sem javasolja a tárca.

A sajtótájékoztató elején Martonyi János és Nam Kvan Pjo, Dél-Korea budapesti nagykövete megállapodást írt alá, amely lehetővé teszi, hogy a tanulmányi vagy üdülési céllal Magyarországról Dél-Koreába vagy Dél-Koreából Magyarországra utazó, 18 és 30 év közötti fiatalok munkát vállaljanak a fogadó országban.

A külügyminiszter kijelentette: ez fontos megállapodás, szimbolikus üzenete és gyakorlati hozama is van. A megállapodásban foglalt százfős keret nem tűnhet soknak, de ha száz dél-koreai fiatal jön Magyarországra, és száz magyar megy az ázsiai országba tanulni és dolgozni, az olyan kapcsot jelent a két ország között, amelyet semmi más nem pótol – vélekedett.

Kitért arra is, hogy a magyar–dél-koreai kapcsolatok közismerten szorosak, barátiak és stabilak. Amikor pedig egy barátot provokáció ér, elsősorban akkor van szükség a szolidaritás egyértelmű kifejezésére, amit a magyar kormány eddig is megtett – közölte.

Nam Kvan Pjo is üdvözölte a megállapodást, amely meglátása szerint növelheti a két ország közötti kölcsönös megismerést, megértést. Magyarország és Dél-Korea kapcsolatai kitűnőek, és jó lehetőségek kínálkoznak a szorosabbra fűzésükre, amihez hozzájárulhat a most aláírt egyezmény is – fogalmazott. Hozzátette: a Dél-Koreába készülő fiataloknak nem kell aggódniuk a biztonsági helyzet miatt, mindent megtesznek az ország védelméért.

Észak-Korea múlt pénteken azt javasolta a Phenjanban nagykövetséget fenntartó országoknak, hogy vegyék fontolóra missziójuk evakuálását, ugyanis egy esetleges konfliktus miatt szerdától nem tudja garantálni a nagykövetségek és a nemzetközi szervezetek biztonságát.

Kedden Észak-Korea figyelmeztette a Dél-Koreában tartózkodó külföldieket, hogy készüljenek fel az ország gyors elhagyására, ha háború törne ki a félszigeten. Nincs azonban jele annak, hogy Phenjan háborúra készülne 1,2 milliós hadseregével. A Reuters szerint a fenyegetések – legalább is részben – feltehetőleg belpolitikai célt szolgálnak, azt, hogy megerősítsék a fiatal vezető, Kim Dzsong Un tekintélyét.

Szöulban eddig csak néhány ország tanácsolta külképviselete útján állampolgárainak, hogy hagyják el az országot.