2012 elején 45 589 magyar származású – a meghatározás szerint magyar állampolgárságú személy, vagy Magyarországon született osztrák állampolgár – élt Ausztriában. Mintegy kétharmaduk magyarországi születésű nem osztrák állampolgár, egyharmaduk osztrák állampolgár – áll a bécsi magyar nagykövetségen bemutatott kötetben.

A magyaroké a nyolcadik legnagyobb közösség a 8,7 milliós Ausztriában. A legtöbben, több mint 220 ezren a németek vannak. Szerbiából, Montenegróból és Koszovóból együttesen több mint kétszázezren vándoroltak be. 180 ezer fő török származású, a román származásúak lélekszámát hetven, a lengyelekét hatvanezerre teszik.

A tanulmány származási ország, és nem nemzetiség alapján vizsgálja az ausztriai magyarságot, így az őshonosként elismert két ausztriai magyar kisebbség – a burgenlandi és a bécsi magyarok – lélekszámára nem tér ki külön. A magyar állampolgárságú foglalkoztatottak száma az országban élő magyar származásúakénál magasabb, 47 950 fő volt 2012-ben.

Az Ausztriában élő magyar migránsok száma folyamatosan emelkedett az elmúlt éveket vizsgálva – mondta el a szerző, Barbara Gruber. A legnagyobb növekedés 2012-ben volt. Míg 2001 és 2008 között 1-4 százalékkal nőtt a magyarországi születésűek lélekszáma, 2011 és 2012 között 9,4 százalékkal – fejtette ki. A növekedés egyik oka – állt a tanulmányban – feltételezhetően az, hogy 2011 májusában teljes egészében megnyílt az osztrák munkaerőpiac a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok állampolgárai előtt.

Az osztrák állampolgárság iránti kérelmek száma jelentősen csökkent az 1990-es évek óta a magyarok körében. 1998-ban 412, 2011-ben 66 magyar kérte honosítását. A kutató szerint ez egyrészt az EU-n belüli szabad utazás jogával, másrészt azzal magyarázható, hogy az 1956-ban kivándoroltak már jóval korábban betöltötték a honosításhoz szükséges feltételeket.

Egy internetes felmérés keretében vizsgálták egyebek mellett a nyelv- és médiahasználati szokásokat is. A közel száz megkérdezett túlnyomó többsége (98 százalék) fontosnak tartotta a német nyelv ismeretét az integráció szempontjából, ugyanakkor kétharmaduk azt is fontosnak ítélte meg, hogy gyermeke, illetve gyermekei megtanuljanak magyarul, noha a német nyelv elsajátítását fontosabbnak tartja.

Többségük (40-70 százalék) csak a német nyelvű médiából tájékozódik. A kétnyelvű, illetve magyar nyelvű médiahasználat azok között jellemző, akik tíz évnél kevesebb ideje laknak Ausztriában.

A megkérdezettek háromnegyede azt mondta, hogy nem akar elköltözni Ausztriából. Legnagyobb részük (36 százalék) csak különleges alkalmakkor utazik Magyarországra, 25 százalékuk néhány havonta teszi ezt.

Az összeállításból kiderül az is, hogy a magyarok körében a foglalkoztatottság (72 százalék) meghaladja a migránsok átlagos foglalkoztatottsági arányát (65 százalék), és csaknem azonos az osztrákokéval (74 százalék).

"Bevándorlás nélkül üresek lennének az iskolák, kevesebb lenne a személyzet a kórházakban, és hiány lenne szakácsokból a turizmusban" – mutatott rá a rendezvényen Sebastian Kurz (Osztrák Néppárt) integrációs államtitkár. Kiemelte azt is, hogy az iskolás gyerekek 25 százaléka – Bécsben 60 százaléka – migrációs háttérrel rendelkezik.

"Hiszünk benne, hogy az integráció sikeres lehet, de az nem megy magától" – fogalmazott. Kiemelte, hogy államtitkársága az "integráció teljesítmény által" megközelítés alapján dolgozott ki intézkedéscsomagot. Ebben nagy szerepet kap a gyermekkori németnyelv-oktatás támogatása.

A "teljesítményelv" egyébként az osztrák állampolgársági törvény tervezett módosításában is érvényesül. A tervezet szerint a társadalomba jól beilleszkedett külföldiek már hat év után folyamodhatnának osztrák útlevélért. Jelenleg főszabály szerint tíz év ausztriai tartózkodás után lehetséges a honosítás.