A tüntetők szerint Bojan Pajtic, a tartomány miniszterelnöke - az ellenzéki Demokrata Párt (DS) helyettes vezetője - "felszította a szeparatizmust" azzal, hogy előterjesztett egy nyilatkozatot "az autonóm Vajdaság alkotmányos és törvényes jogainak védelméről". A deklaráció miatt - amely bírálói szerint a Vajdaság Szerbiától való különválása irányába mutat - kiéleződött a feszültség a belgrádi kormány és a Vajdaság között.

"Szó sincs szeparatizmusról" - mondta Pajtic a belgrádi Politika című napilapnak. "A nyilatkozat mindössze arra szólít föl, hogy a központi kormányzat tartsa tiszteletben a Vajdaság alkotmányos és törvény szerinti helyzetét".

Az újvidéki politikus egyebek mellett azt sérelmezi, hogy Belgrád - figyelmen kívül hagyva az alkotmány előírásait - csökkentette azt a keretet, amely alapján meghatározzák Vajdaság költségvetésének sarokszámait. Pajtic emellett nehezményezte, hogy a szerb kormány, mellőzve a konzultációt a tartományi szervekkel, szavai szerint az alkotmányt sértve ráteszi a kezét a tartomány vagyonára, és indoklás nélkül tömegével nevez ki pártkádereket a legfontosabb vajdasági állami intézmények élére.

A pénteki tüntetés egyik vezérszónoka, Igor Mirovic - az SNS egyik alelnöke - kijelentette: követelik a "szégyenteljes" nyilatkozat visszavonását, "Pajtic és klikkjének távozását, és előrehozott tartományi választásokat". A politikus korábban a szerb-koszovói tárgyalásokra utalva kijelentette: Bojan Pajtic a lehető legrosszabbkor, olyan időszakban terjesztette elő a deklarációt, amikor "az ország vezetői nagy erőfeszítéseket tesznek az állam egységének megőrzésére".

Pásztor István, a 300 ezres vajdasági magyarság legerősebb pártjának, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) a vezetője, a vajdasági tartományi parlament elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón megegyezésre szólította föl a szemben álló feleket. Kifejtette, hogy vitára és kompromisszumra van szükség. A szabadkai Magyar Szó című napilap tudósítása szerint elmondta: a deklaráció problematikus, de nem lehet ürügy az utcai politizálásra. Nem igaz például az előterjesztett szövegben az az állítás, hogy a problémák 2012-ben - az új, nacionalista kormány hatalomra kerülésével - kezdődtek.

A magyar politikus fölszólította a tartományi kormányt, hogy ne akarja napirendre tűzni a nyilatkozatot a vajdasági parlamentben, a helyi ellenzéket - a szerb kormánypártokat - pedig arra, hogy az utcai politizálás helyett a tartományi parlamentben helyezzék a vitát intézményes keretek közé.