"A párbeszéd hiánya, a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság a legfőbb veszélyforrás. Ezért fontos folytatni a párbeszédet (Phenjannal) és békés megoldást találni a jelenlegi konfliktusra" - hangoztatta Rasmussen a Kyodo hírügynökségnek adott interjújában. 

A NATO-főtitkár leszögezte: ha Észak-Korea megtámadná az Egyesült Államokat, akkor a szervezet a kollektív önvédelem jogán Washington segítségére sietne, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez egyelőre csak elméleti lehetőség.

Az elmúlt napokban Rasmussenhez hasonlóan az amerikai külügyminiszter, a dél-koreai elnök és a japán kormányszóvivő is a Phenjannal való párbeszéd folytatását szorgalmazta, noha a kommunista rezsim a közelmúltban atomcsapással fenyegette meg a három országot. Ugyanakkor Washington és Tokió azt is leszögezte, hogy a tárgyalások újraéledéséhez Észak-Koreának lépéseket kell tennie atomprogramjának leállítása irányában.

Rasmussen találkozott Abe Sindzó japán kormányfővel is, akivel közös politikai nyilatkozatot adott ki a NATO és a szigetország közti együttműködés elmélyítéséről. Első közös nyilatkozatuk szerint a szervezet és Tokió a kibertámadások elleni védekezés, a terrorizmus elleni harc, a katasztrófa-elhárítás, valamint a tengeri biztonság területén tervezik szorosabbra fűzni kapcsolataikat.

"Látogatásom nem azt jelzi, hogy NATO permanens jelenlétre törekszik Ázsiában, de azt igen, hogy együtt akar működni a régióval" - közölte Rasmussen, a szervezet és Japán közös értékeit és stratégiai-biztonsági érdekeit hangsúlyozva.

Abe korábban többször utalt rá, hogy a japán alkotmány módosításával engedélyeznék az ország számára a kollektív önvédelmet. Elemzők szerint ezzel a kormányfő a NATO-hoz akar közeledni, valamint egy háromoldalú, amerikai-ausztrál-japán katonai szövetséget akar létrehozni Kína felemelkedésének árnyékában.