A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A vasárnapig tartó kongresszuson a küldöttek várhatóan erőteljesen baloldali karakterű programot fogadnak el, és kiállnak amellett, hogy a párt a szociáldemokratákkal (SPD) kíván kormányozni a választás után.
Noha a Zöldeket az SPD természetes szövetségeseként tartják számon, az utóbbi hónapokban számos eszmefuttatás jelent meg arról, hogy a több mint 30 éve "protestpártként" indult formáció a beérkezett városi polgárság pártja lett, és legalább olyan jól kiegészítenék egymást kormányon a konzervatívokkal, mint a szociáldemokratákkal. A találgatások különösen azután indultak meg, hogy tavaly év végén a Zöldek baloldali szárnyához tartozó Jürgen Trittin mellett meglepetésre Katrin Göring-Eckardt, a német evangélikus egyház zsinatának elnöke nyerte meg a két listavezető helyre kiírt, párton belüli választást.
A spekulációknak további táptalajt ad, hogy a Zöldek a felmérések szerint a szociáldemokratákkal jelenleg nem érnének el többséget. Az uniópártok partnere, a liberális FDP pedig alig éri el a parlamenti bejutási küszöböt, a konzervatív CDU/CSU és a Zöldek együtt viszont stabil parlamenti többségre támaszkodó kormányt alakíthatnának.
A háromnapos kongresszus nyitó napján Jürgen Trittin és Katrin Göring-Eckardt is a jobboldali-liberális koalíciót ostorozta, hitet téve az SPD-vel való összefogás mellett. Trittin elővette a napokban óriási botrányt kavart Uli Hoeness, a Bayern München labdarúgó klub elnökének adócsalási ügyét is - a konzervatívokhoz közel álló bajor sportvezető önfeljelentést tett adóelkerülés miatt -, hangsúlyozva: ez az eset is mutatja, hogy a bajor CSU-val semmi szín alatt nem lehet együttműködni. Göring-Eckardt azt emelte ki beszédében, hogy "Németországot még meg lehet újítani, de a konzervatív-liberális koalíciót már nem".
A 820 küldött elé terjesztett programtervezet számos adóemelést irányoz elő. Például a személyi jövedelemadó legfelső kulcsát 42 százalékról 49 százalékra kell emelni, és emelni kell az örökösödési adót is, középtávon pedig újra be kell vezetni a vagyonadót. A Zöldek szerint az állami újraelosztás mértékének növelésével az Angela Merkel kormányzása alatt megbillent társadalmi egyensúlyt kell helyreállítani.
A választási kampány közeledtét jelzi, hogy Merkel pénteken egy berlini rendezvényen leszögezte: amíg ő a kancellár, addig nem lesz adóemelés. A keresztény-liberális koalíció nem áll elő új adófajtákkal, mindebben pedig a választás után sem lesz változás, ha a CDU/CSU és az FDP újra felhatalmazást kap a kormányzásra.
A Zöldek 1980-ban alakultak, a Bundestagban 1983 óta rendelkeznek képviselettel. Kormánypártként 1998-ban mutatkoztak be az SPD partnereként. A párt a baloldali-zöld koalíció 2005-ös bukása óta ellenzékben politizál, országos választói támogatottsága jelenleg 15 százalék körül van.
