Timosenko azt állította, azért rendelték el előzetes letartóztatását, hogy kiszorítsák a politikai közéletből, s ne indulhasson a tavalyi választásokon. A strasbourgi törvényszék szerint Timosenkót azért helyezték előzetes letartóztatásba, hogy megbüntessék, amiért semmibe veszi az eljárást.

"Ezért a bíróság úgy ítéli meg, (Julija Timosenko) szabadságának korlátozása nem azt a célt szolgálta, hogy jogsértés alapos gyanúja miatt kompetens jogi hatóság elé állítsák, hanem más okoknak tudható be" - fogalmaz a strasbourgi bíróság.

Timosenko azzal fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, hogy fogva tartásának körülményei sem Kijevben, sem Harkovban nem voltak megfelelőek, nem kapott megfelelő orvosi ellátást, jogalap nélkül, önkényesen, hátsó szándéktól vezérelve rendelték el előzetes letartóztatását, és ezért semmilyen kártérítést nem követelhetett.

A bíróság egyértelműen úgy határozott, hogy Timosenko fogva tartása mindvégig jogtalan és önkényes volt, sőt, Ukrajna már azzal is megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményt, hogy Timosenkót határozatlan időre helyezték vizsgálati fogságba, mert ez eleve ellentétes a dokumentummal. Strasbourg annak veszélyét sem látta megalapozottnak, hogy Timosenko el akart volna szökni, hiszen nem szegte meg a lakhelyelhagyási tilalmat, és megjelent a bíróságon. Az ukrán hatóságok által felhozott ok - az eljárás akadályozása és a bíróság semmibevétele - önmagában nem indokolja az előzetes letartóztatást, amely ellen Timosenko érdemben jogorvoslattal sem élhetett az ukrán jogrendben lévő olyan joghézag miatt, amely ezt nem teszi lehetővé. Ebből kifolyólag pedig a politikus kártérítést sem kérhetett és nem is kaphatott.

A testület ugyanakkor azt a panaszt nem tartotta megalapozottnak, hogy a volt miniszterelnökkel szemben kórházba szállításakor tavaly áprilisban embertelen vagy megalázó bánásmódot tanúsítottak volna. A volt miniszterelnök azt állította, hogy akarata ellenére szállították kórházba, aminek során megsérült, az ezzel kapcsolatos panaszait pedig nem vizsgálták ki megfelelően. Szerinte ez kimerítette az embertelen vagy megalázó bánásmód fogalmát, a bírák viszont másként döntöttek. Timosenko a strasbourgi törvényszék szerint kétszer is elutasította, hogy igazságügyi orvosi vizsgálatnak vesse alá magát, sérüléseit pedig verésen kívül más is okozhatta, ezért nem látta a bíróság bizonyítottnak az embertelen bánásmódra vonatkozó panaszt.

A bíróság kedden azt is kimondta: bár rabsága alatt Timosenkónak időnként valóban nélkülöznie kellett a meleg vizet, a fűtést vagy a napfényt, ez sem merítette ki az embertelen bánásmód fogalmát. A bírák szerint "tetemes" dokumentáció támasztja alá azt is, hogy a volt ukrán miniszterelnök lényegesen jobb egészségügyi ellátásban részesült, mint az átlagos ukrajnai börtönlakók. Az emiatt tett panaszait elutasította a törvényszék.

Julija Timosenko az ellene folytatott büntető eljárások miatt is panasszal fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, a törvényszék azokat külön beadványként kezeli, amelyekben később hoz majd ítéletet.