A baloldali politikust először 2005-ben választották meg elnökké ötéves mandátummal, de a 2009-ben elfogadott új alkotmány miatt egy évvel lerövidült a megbízatása. A 2009-es elnökválasztáson újra győzni tudott, nagy fölénnyel.
Az új alkotmány szerint a hivatalban lévő államfőt csak egyszer lehet újraválasztani, de a hétfőn elfogadott alkotmánybírósági döntés szerint az alaptörvénynek nincs visszamenőleges hatálya, vagyis hatályba lépésétől kezdve "ketyeg az óra". Ezt azt jelenti, hogy Morales indulhat újra a jövő évi elnökválasztáson, és ha győz, az az alkotmány hatályba lépése utáni első újraválasztása lesz, és nem a második.
A bolíviai ellenzéki vezetők nemtetszésüket fejezték ki a taláros testület döntése miatt.
Samuel Doria Medina, a jobbközép Nemzeti Egységpárt elnöke közölte, hogy az alkotmány nagyon világosan fogalmaz, és kimondja, hogy csak egy újraválasztásról lehet szó, vagyis Evo Moralesnek módosítania kéne az alaptörvényt, ha újra indulni akar.
Evo Morales februárban jelentette be, hogy indulna a jövő évi elnökválasztáson is. Egy vasárnap közzétett közvélemény-kutatás szerint a voksok 41 százalékát szerezné meg, ha most rendeznék meg az elnökválasztást.
