A strasbourgi székhelyű, 47 tagú szervezet a 2011-ben gyűjtött adatok felhasználásával készített felmérést a kontinensen bebörtönzött, illetve vizsgálati fogságban tartott személyek helyzetéről.

A svájci Lausanne-i Egyetem kutatóinak vezényletével elvégzett kutatás szerint az európai büntetés-végrehajtási intézetek 2011 szeptemberében kapacitásuk határán voltak: átlagosan 99,5 fogoly jutott 100 helyre.

A zsúfoltság szempontjából Szerbiában a legaggasztóbb a helyzet, ahol a börtönök telítettségi mutatója 157,6 százalékos, majd 151,7 százalékkal Görögország, 147 százalékkal pedig Olaszország következik a sorban.

Magyarországon 2011-ben 138,2 fogoly jutott 100 helyre, míg Belgiumban 127,2, Franciaországban meg 113,4.

A jelentés szerzői ugyanakkor óvatosságra intenek az országok közötti összehasonlítás terén, mivel mindegyik állam saját maga szabja meg börtönei befogadási kapacitását.

Az Európa Tanács tagállamaiban 2011-ben az előző évhez képest 2 százalékkal kevesebben, összesen 1,86 millióan ültek börtönben, vagyis 100 ezer lakosra átlagosan 154 fogvatartott jutott – derül ki a tanulmányból. Az átlag mögött azonban jelentős különbségeket találni az egyes országok között. Míg Izlandon például 100 ezer lakosonként 50 rabnál is kevesebbet tartottak nyilván 2011-ben, addig Kelet-Európa számos államában a 200-at is meghaladta ez a szám: Oroszországban 546,1, Grúziában 541,2, Azerbajdzsánban 417, Ukrajnában pedig 347,7 őrizetes jutott 100 ezer lakosra.

A börtönlakókat leginkább kábítószerrel való visszaélés (17,5 százalék), lopás (17,5 százalék), rablás (12 százalék) és gyilkosság (12 százalék) miatt ítélték el.

Az elítéltek 26 százalékára kevesebb mint egyéves, másik 26 százalékára 1 és 3 év közötti, míg 48 százalékára ennél is több szabadságvesztést róttak ki. Az összes őrizetes 14 százaléka 10 évnél is hosszabb börtönbüntetést kapott.

Európában 2010-ben naponta átlagosan 93 eurót (mai árfolyamon csaknem 28 ezer forintot) költöttek egy rabra, de ez országonként jelentős eltéréseket mutat, 3 és 750 euró között változik.

A teljes európai börtönnépesség 5,3 százaléka nő, és a foglyok átlagéletkora 33 év a dokumentumban közölt 2011-es adatok szerint. Míg a kelet-európai országokban a börtönlakóknak csupán 2 százaléka külföldi, addig ez az arány Nyugat-Európában több mint 30 százalék.