1942 májusa és 1943 augusztusa között mintegy ezerháromszáz roma férfi, nő és gyermek járta meg a Prágától délnyugatra található Lety-i koncentrációs tábort, amely az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborhoz vezető út utolsó állomása volt. A nácik által a "végső megoldás" céljára létrehozott gyűjtőtábort cseh csendőrök irányították. Közel 330 roma, közöttük legkevesebb 241 gyermek vesztette életét az embertelen körülmények miatt.

A tábor emlékművét 1995 májusában Václav Havel akkori köztársasági elnök avatta fel. Utódja, Václav Klaus azonban elutasította azt az álláspontot, hogy Letyben koncentrációs tábor működött. Klaus szerint egyszerű munkatáborról volt szó. Az 1970-es években, a szocializmus idején sertéshizlaldát építettek az erdő közepén, ahol három évtizeddel korábban a láger barakkjai álltak. Az épületektől 200 méterre ma csak egy nagy kereszt és egy cseh, angol és romani nyelvű felirattal ellátott sírkő emlékeztet a táborra.

A csehországi roma szervezetek 1989 óta szüntelenül tiltakoznak amiatt, hogy a ma már magánkézben lévő sertéshizlalda a cigány népirtás emlékhelyén áll. 

"A politikusoknak tudomásul kell venniük, hogy sok fájdalmas dolog történt a romák történelmében az ország területén" - jelentette ki a közelmúltban Ivan Vesely, a csehországi romák egyik vezetője. "Ahhoz, hogy az integrációs folyamat működjön, először napra késznek kell lenni. Sok roma sértve érzi magát, legalább egy bocsánatkérést várnak, s szeretnék látni, hogy van szándék a dolgok helyrehozására" - fűzte hozzá.

A rendszerváltás után az egymást követő cseh kormányok rendre elhalasztották a probléma megoldását, így az ügy végül az Európai Unió joghatóságaihoz került. Az Európai Parlament 2005 áprilisában a romák helyzetéről elfogadott határozatában követelte a letyi sertéshizlalda lebontását és emlékmű felépítését. A letyi sertéshizlalda tulajdonosa nem ellenzi, hogy az üzemet áthelyezzék, azzal a feltétellel, hogy kárpótlást kap az államtól. Petr Necas kormányfő szerint viszont erre most nincs pénz.

A miniszterelnök tavaly júliusban látogatott el Letybe, miután a májusi megemlékezés ignorálása miatt a roma szervezetek és a sajtó részéről rendkívül éles kritika érte. 

Havel az emlékmű felavatásakor úgy vélekedett, hogy a csehek sem maradéktalanul mentesülnek a felelősség alól a cigányok náci kiirtásáért. "Nem tekintették a cigányságot a cseh társadalom szerves részének, hanem másmilyen, heterogén közösségnek tartották őket, ez pedig a bizalom és a tisztelet hiányához és kirekesztésükhöz vezetett" - mondta akkor az elnök.