Horvátország az Európai Unió tagjaként támogatni fogja a bővítési politikát, ez stratégiai érdeke - mondta csütörtökön Zágrábban a horvát államfő, miután fogadta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét.
Horvátország "befejezte azt az utazást, amelyet, remélem, a régió többi országa is megtesz, és nagyon remélem, hogy ők is részévé válnak az EU-nak" – mondta Catherine Ashton, aki szerint Horvátország csatlakozása nemcsak az ország, hanem a délszláv térség szempontjából is rendkívül fontos.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a Belgrád és Pristina között létrejött egyezménnyel teljesült-e a szerb csatlakozási tárgyalások megkezdésének, illetve a dátum kitűzésének feltétele, a főképviselő azt válaszolta: a két miniszterelnökkel - a szerb Ivica Daciccsal és a koszovói Hashim Thacival - néhány nap múlva Brüsszelben áttekintik a megállapodás végrehajtásának menetét.
Catherine Ashton Zoran Milanovic miniszterelnökkel, valamint Vesna Pusic külügyminiszterrel is tárgyalt. A kormány közleménye szerint áttekintették a régió helyzetét, hangsúlyozva az országok közötti partneri viszony és a kölcsönös segítségnyújtás fontosságát. Ezzel kapcsolatban Milanovic kiemelte, hogy az EU számíthat Horvátország támogatására, a régió stabilitása közös érdek ugyanis.
Horvátország - a hat volt jugoszláv tagköztársaság közül másodikként - július elsején csatlakozik az Európai Unióhoz. A délszláv térségből elsőként Szlovénia léphetett be az EU-ba, 2004-ben.
Pokol Béla ötletelése után felmerül a kérdés: milyen jogi megoldásokkal lehetne megkötni a választásokon győzelemre esélyes Magyar Péter kezét? De a jövő évi választás előtt kérdés az is: kétharmad nélkül miként bonthatná vissza egy új kormány az Orbántól örökölt autokráciát?
Parázs vita zajlott az EP-ben Magyarországról.
Meglehetősen szabad kezet kapna rendkívüli helyzetekben a miniszter.
