A tervezett, összehangolt fellépés előzményeként két merénylő szerdán a délkelet-londoni Woolwich kerületben brutális kegyetlenséggel meggyilkolt egy brit katonát. A 25 éves Lee Rigbyt a támadók a járdára felhajtva elütötték, majd késekkel és húsvágó bárdokkal összekaszabolták, és a holttestet az úttestre dobták, több száz járókelő szeme láttára.

A brit kormány azonnal terrorcselekménynek minősítette a támadást, és a 2005. július 7-én elkövetett, 52 emberéletet kioltó londoni merényletsorozat óta nem látott kiterjedésű rendőrségi-titkosszolgálati akciót indított a szerdai gyilkosság körülményeinek feltárására.

Muszlim fanatikusok voltak

A világszerte megdöbbenést keltő gyilkosságot két nigériai származású, nagy-britanniai születésű és brit állampolgárságú muszlim fanatikus követte el. A két tettes, Michael Adebolajo és Michael Adebowale a bűncselekmény után megvárta a nagy erőkkel kiérkező fegyveres rendőri egységeket, és a kivonuló rendőrökre is rátámadtak, akik több lövéssel megsebesítették őket. A két sérült gyanúsítottat londoni kórházakban kezelik, fegyveres őrizet mellett.

ITV News

A brit külügyminisztérium vasárnap hivatalosan megerősítette, hogy  Adebolajót Kenyában már több mint két éve őrizetbe vették és bíróság elé állították. A minisztériumi közlemény szerint a helyi brit diplomáciai képviselet "az ilyen esetekben szokásos módon" konzuli támogatást nyújtott, tekintettel Adebolajo brit állampolgárságára.

Vasárnapi brit médiajelentések szerint Adelobajót azzal a gyanúval vették őrizetbe Kenyában, hogy az al-Kaida terrorhálózathoz kötődő, Szomáliában tevékenykedő as-Sabab terrorista csoporthoz szegődött, és másokat is a szervezet tagjai közé toborzott. A BBC által vasárnap közzétett fotón látszik, amint Adebolajo öt másik férfival együtt egy kenyai bíróság tárgyalótermében hallgatja az ellene felhozott vádakat. A kép 2010 novemberében készült.

Adelobajót a vasárnap megjelent brit médiaértesülések szerint ezután azonban a kenyai hatóságok nem vonták felelősségre, hanem visszatoloncolták Nagy-Britanniába. Nem sokkal később a brit belső elhárítás (MI5) állítólag megkereste, és megpróbálta rábírni, hogy szolgáltasson információkat Nagy-Britanniában tevékenykedő iszlám szélsőségesekről.

A brit lapok már közvetlenül a londoni katonagyilkosság után olyan egybehangzó értesüléseket közöltek, hogy az MI5 mindkét merénylőt évek óta ismerte és figyelte. A héten parlamenti vizsgálat indul annak kiderítésére, hogy a titkosszolgálat miért hagyta szabadon tevékenykedni a két férfit, akikről tudták, hogy szélsőséges iszlám csoportokkal tartottak kapcsolatot.    

A Scotland Yard és a titkosszolgálatok 500 szakértője dolgozik az ügyön

Theresa May belügyminiszter a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában a katonagyilkosságról elmondta, hogy az ügyön a Scotland Yard és a titkosszolgálatok 500 szakértője dolgozik. May szerint Nagy-Britanniában több ezerre tehető azoknak a száma, akik hajlamosak lehetnek radikális, szélsőséges eszmék befogadására. A belügyminiszter szerint a hatóságok csak az elmúlt egy évben kétezer ilyen potenciálisan veszélyeztetett személyt azonosítottak.

AFP / Justin Tallis

A kormány ezért elindított egy megelőző jellegű programot, amelynek célja a radikális, erőszakra buzdító eszmék terjedésének megállítása, a belső elhárítás (MI5), a rendőrség és mérsékelt vallási csoportok vezetőinek bevonásával. A belügyminiszter közölte azt is, hogy át kell tekinteni az olyan  felügyelő hatóságok tevékenységi köreit is, mint például az Ofcom. A 2002 óta létező Office of Communications feladata a műsorszóró és távközlési szektorok működésének szabályozása és felügyelete.

Arra a riporteri kérdésre, hogy az Ofcom megemlítésével a belügyminiszter az internetes vagy a televíziók által szolgáltatott tartalmak felügyeletének szigorítására gondolt-e, Theresa May részletek nélkül kijelentette: meg kell vizsgálni, hogy a megfelelő szabályok vannak-e érvényben azzal kapcsolatban, hogy "miket sugároznak az emberek otthonaiba".

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint a televíziós csatornák és az internetszolgáltatók "juttatják-e a publicitás oxigénjéhez a gyűlölet terjesztőit", May kijelentette: nem fér kétség ahhoz, hogy az interneten jelenleg hozzáférhetők olyan tartalmak, amelyek radikalizálódáshoz vezethetnek.