A feloldás mellett érvelő Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Olaszország szerint hadfelszereléssel is segítséget kellene nyújtani az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad elnök hadserege ellen harcoló felkelők mérsékelt szárnyának. Ezzel szemben azonban elhangzik az az ellenérv, hogy a Szabad Szíriai Hadseregnek szánt nyugati fegyvereket a radikális iszlamista felkelők, például az an-Nuszra Front emberei kaparinthatnák meg. Néhány uniós ország, így például Ausztria, Csehország, Finnország, Hollandia és Svédország a Szíriába irányuló fegyverszállítás tilalmát  szeretné ezért egy évvel meghosszabbíttatni.

Szóba került az a lehetőség is, hogy csak két-három hónappal hosszabbítanák meg az embargót - vagyis annyi időre, amennyi elég lehet ahhoz, hogy kiderüljön, komolyan vehető-e a megbékélési szándék a mostani helyzetben. Hétfőn a brüsszeli EU-külügyminiszteri értekezlet mellett Párizs is fontos helyszíne a Szíriával kapcsolatos tárgyalásoknak: Laurent Fabius francia külügyminiszter John Kerryt és Szergej Lavrovot, az amerikai, illetve az orosz diplomácia irányítóját látja vendégül.

Brüsszeli médiaértesülés szerint az amerikaiak támogatnák, ha EU-országok hadfelszerelést szállítanának a felkelőknek, míg Izrael inkább azon az állásponton van, hogy nem kellene még több fegyvert juttatni Szíriába.

A "Genf 2"-ként emlegetett újabb Szíria-tanácskozás összehívásának esélyét az a friss fejlemény növelte meg, hogy nyugati elemzések szerint az Aszad-rezsim helyzete katonai szempontból szilárdabbá vált. Amerikai részről most már nem beszélnek arról, hogy bármiféle rendezés első lépéseként, mintegy előfeltételeként Aszadnak távoznia kell a hatalomból.

A hétfői brüsszeli EU-külügyminiszteri tanácskozáson uniós diplomaták szerint megpróbálnak valamilyen kompromisszumos formulát találni a fegyverembargó kérdésére. Ilyen "diplomáciai bűvészmutatvány" lehet például, hogy az embargót elvben feloldják, de a döntés gyakorlati végrehajtását egyelőre felfüggesztik - mondta egy névtelen forrás.