Dél-Kirgizisztánban a tüntetők nem bontják el az általuk épített útakadályt a legfontosabb sztrádán, de a belügyminisztérium nem készül erőszakot alkalmazni.
Nem hajlandók elbontatni a tüntetők Kirgizisztán déli és északi részét összekötő autósztrádán felállított útakadályokat - közölte hétfőn az ország belügyminisztériuma. A tárca tájékoztatása szerint az elmúlt éjszaka folytatott tárgyalásokon nem sikerült meggyőzni a tiltakozókat arról, hogy hagyjanak fel jogtalan akciójukkal. A belügyi tárca munkatársai ugyanakkor hangsúlyozták, hogy lemondanak az erőszak alkalmazásáról. "Bízunk abban, hogy a helyzetet sikerül a meggyőzés erejével rendezni" - mondták.
A főváros, Biskek és a déli Os város közötti, stratégiai fontosságú útvonalon, Varpi településtől mintegy 500 méter és egy kilométer hosszúságban állnak a járművek. A helyzet annyira kiéleződött, hogy a sztrádán ragadt járművek vezetői és utasai hevesen tiltakoznak a tüntetők akciója miatt. A helyzetet hétfőn rendkívüli ülésén tárgyalja a kirgiz parlament. Mintegy 150-200 ember zárta le a forgalmat az autópályán azt követelve, hogy engedjék szabadon a dzsalál-abádi körzet önhatalmúlag kinevezett kormányzóját, Meder Uszenovot.
Tavaly október 31-én mintegy 200 ember hatolt be a területi közigazgatás hivatalába és önhatalmúlag népi kormányzónak kiáltották ki Meder Uszenovot. Az ügyészség eljárást indított és Uszenovot gyanúsítottként őrizetbe vették. A tüntetők most azt is követelik, hogy a hatóságok engedjék szabadon az ellenzéki Ata-Zsurt (Hon) nacionalista párt vezetőjét. A parlamenti képviselőt idén márciusban vették őrizetbe azzal vádolva, hogy a hatalom megdöntésére hívott fel nyilvánosan.
A kirgiz belügyminisztérium tájékoztatása szerint a déli országrészben na hatóságok ellenőrzés alatt tartják a helyzetet. Ugyanez vonatkozik Kelet-Kirgizisztánra is, ahol pénteken az egyik körzetben rendkívüli állapotot hirdettek, mert összecsapások robbantak ki a rendőrség és a lakosok között. Az összecsapásokban 55 ember, köztük 13 rendőr megsebesült. A terület 350 kilométerre délkeletre fekszik a fővárostól, Biskektől. Az elégedetlenség tárgya az Isszik-Kul (Iszikköl) megyében lévő Kumtor aranybánya. A helyiek a bánya államosítását szeretnék elérni.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A hivatalosan is az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet Orbán Viktor vejének a Válasz Online számítása szerint.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a szombati tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
A HétköznaPI CSAlódások zenekar koncertjéről készült videón is ezzel a skandálással zártak a rajongók.
