Az első aláírókhoz később más országok is csatlakoznak majd. John Kerry amerikai külügyminiszter hétfőn közleményben jelezte, hogy az Egyesült Államok – a világ legnagyobb fegyverexportőrje – akkor írja majd alá a szerződést, amikor az ENSZ elkészül a dokumentum hivatalos fordításával.

Mivel az egyezmény amerikai megszavazását az ország fegyverlobbija súlyosan bírálta, Kerry közleményében leszögezte, hogy a szerződés nem ássa alá a hagyományos fegyverek legális kereskedelmét, és nem korlátozza sem a nemzeti szuverenitást, sem az amerikai állampolgárok jogait.

A 193 tagú világszervezet Közgyűlése által április 2-án túlnyomó többséggel megszavazott szerződés a kézifegyverektől a harckocsikon át a hadihajókig szabályozza a hagyományos fegyverekkel folyatott globális kereskedelmet, és azt hivatott megakadályozni, hogy a gyilkos eszközök az emberi jogok megsértő rendszerek és a szervezett bűnözés birtokába kerüljenek.

A szerződés ellen csak Irán, Szíria és Észak-Korea szavazott. Oroszország, Kína, India és további 20 ország a Közgyűlésben tartózkodott a szavazástól. Mivel a tartózkodók között több jelentős fegyverexportőr is van, az egyezmény hatékonysága szakértők szerint korlátozott marad. A kötelező érvényű szerződés 90 nappal azután lép majd életbe, hogy 50 ország ratifikálta már. Erkki Tuomioja finn külügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy ez valamivel több mint egy év múlva várható.

A szerződés nem szabályozza, hogy az ENSZ tagállamai területükön mire használhatják a fegyvereket, ugyanakkor a dokumentumot ratifikáló országoknak saját jogszabályt kell majd elfogadniuk a hagyományos fegyverek, illetve azok alkatrészeinek és tartozékainak szállításáról, valamint a fegyverkereskedők tevékenységéről.

A megállapodás kiterjed a harckocsik, a páncélozott harcjárművek, a nagy kaliberű tüzérségi rendszerek, a harci repülőgépek, a harci helikopterek, a hadihajók, a rakéták és rakétavetők, valamint a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek kereskedelmére.

A szerződés megtiltja az azt ratifikáló tagállamok számára a hagyományos fegyverek szállítását azokban az esetekben, ha ezzel embargót sértenének, népirtást, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekményt segítenének elő. Tilos lesz a hagyományos fegyverek eladása olyan esetben is, ha azokat a polgári lakosság vagy középületek ellen vetnék be, mint az iskolák és a kórházak.

Az eladások jóváhagyásakor az érintett országoknak mérlegelniük kell, hogy a fegyvert nem használhatják-e fel az emberi jogok vagy a humanitárius szempontok megsértésére, s hogy az nem kerül-e terroristák, szervezett bűnözők birtokába. Tisztázniuk kell, hogy a fegyverszállítás megerősíti-e, avagy aláássa a békét és a biztonságot.

A szerződés megköveteli részvevőitől, hogy fellépjenek a fegyverek feketepiaci értékesítése ellen. A megállapodás csak annyiban terjed ki a lőszer-kereskedelemre, hogy annak szabályozását a tagállamok hatáskörébe utalja. A szerződést Magyarország nevében Molnár György külügyminisztériumi főosztályvezető írta alá.