Rosenberg kulcsszerepet játszott a zsidók millióinak elpusztításában a második világháború idején, a világégést követően Nürnbergben emberiesség elleni bűnökért halálra ítélték, majd 1946 októberében felakasztották. 

Naplójának közelmúltban előkerült részletei nemcsak a Rosenberg és Hitler, valamint a Rosenberg és más vezetők, például Heinrich Himmler és Hermann Göring közötti találkozókról szolgálnak új információkkal, hanem részleteket kínálnak a Szovjetunió elleni német hadjáratról, valamint a zsidók és kelet-európaiak tömeges meggyilkolásáról szóló tervekről is. "A dokumentumok számottevően fontosak a náci éra, valamint a holokauszt történetének tanulmányozása szempontjából" – áll a washingtoni Holokauszt Múzeum által készített előzetes jelentésben.

A szakértők megjegyezték, hogy a most előkerült részletek néhol ellentmondanak az eddig ismert történelmi dokumentumoknak. Ezzel kapcsolatban azonban még nem közöltek részleteket, az amerikai kormányzat pedig hangsúlyozta, hogy még csak előzetes elemzések állnak rendelkezésre. A Holokauszt Múzeum és az amerikai igazságügyi minisztérium a héten tart sajtótájékoztatót a leletről. Annyi viszont biztos, hogy a napló részletekkel szolgál a náci felső vezetés tagjai közötti feszültségekről, például arról a krízisről, amelyet Rudolf Hess brit útja váltott ki 1941-ben, valamint arról a feszültségről is, amelyet a műkincsek szerte Európában véghezvitt elkobzása szült. A 400 oldalnyi dokumentum 1936 tavaszától 1944 teléig tartalmazza Rosenberg írásait. Néhányat közülük kitépett lapokra írtak, de van, amit náci fejléces papírra.

Alfred Rosenberg befolyásos náci ideológus volt, elsősorban faji kérdésekben nyilvánult meg. Ő irányította a nemzetiszocialista párt (NSDAP) külügyeit, és ő volt a náci újság főszerkesztője. A Hitlernek írt feljegyzései közül sokat bizonyítékként használtak fel a nürnbergi perekben. Rosenberg irányította a náci műkincsfosztogatást, a kulturális javak Európa-szerte megszervezett elkobzását végző egységeket Einsatzstab Reichsleiter Rosenbergnek (ERR) hívták.

Bár a magas rangú náci vezető naplója Nürnbergben még a bizonyítékok között volt, a tárgyalások után eltűnt. Az amerikai hatóságok arra gyanakodtak, hogy Robert Kempner, a per egyik ügyésze magával vitte az Egyesült Államokba. Kempner német születésű volt, az 1930-as években a nácik elől menekült Amerikába, hogy aztán a per miatt visszatérjen szülőföldjére, ahol segített bizonyítani a "zsidókérdés végső megoldását" szolgáló 1942-es wannsee-i terv létezését. Kempner később megírta memoárját, amelyben idézte Rosenberg naplójának néhány részletét, egy német történész pedig 1956-ban hosszabb szakaszokat adott ki a náci politikus 1939 és 1940 közötti bejegyzéseiből. A napló java része azonban eddig nem került elő.

Kempner 93 éves korában, 1993-ban halt meg, dokumentációjáért hosszantartó per kezdődött gyerekei, egykori titkára, valamint a Holokauszt Múzeum között. A család beleegyezett, hogy a papírokat a múzeumnak adja, de amikor az illetékesek 1999-ben elmentek a dokumentumokért, feltűnt, hogy sok ezer oldal hiányzik. Az ügyben nyomozást indított a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), de az eljárás nem zárult vádemeléssel.  

A múzeum azonban nem adta fel, rengeteg dokumentumot sikerült is visszaszereznie – többek közt Kempner egykori titkárától –, a napló azonban továbbra sem került elő. Végül 2013-ban az intézmény az amerikai belbiztonság egyik ügynökével együtt a nyomára bukkant a naplónak, mégpedig annál a férfinál, akitől Kempner titkára a lakását vette New York államban. Herbert Richardson tanár, Buffalo közelében él, de egyelőre nem akart megszólalni az ügyben.