Válaszolt a külügy a Velencei Bizottságnak

A magyar kormány álláspontja szerint a Velencei Bizottság szakvélemény-tervezetének - amelyet június 14-én és 15-én kívánnak végleges formába önteni - súlyos hiányosságai vannak, részben ténybeli tévedések vagy félreértések következtében, és ezekkel a hiányosságokkal megfelelő módon foglalkozni kell ahhoz, hogy pontos, kiegyensúlyozott és tisztességes értékelést adhassanak a negyedik magyar alaptörvény-módosításról.Ilyen tévedés, illetve félreértés mutatható ki a magyar kormány szerint a házasság védelmével kapcsolatban, ahol az alaptörvény nem adja meg a család fogalmának jogi definícióját, hanem csupán utal a családi kapcsolatok alapjaira, és ekként nem zárja ki a szélesebb értelemben vett családi viszonyok védelmét. A tárgyi tévedések másik példájaként említette a magyar kormányreagálás a szakvélemény-tervezet azon állítását, hogy a nem országos szintű pártokat a magyar szabályozás kizárja a médiaszereplésből. Ugyancsak tévednek a véleménytervezet megfogalmazói, amikor arra következtetnek, hogy az alaptörvény elvette az alkotmánybíróságtól a korábbi esetjogra való hivatkozás lehetőségét, illetve hogy a kommunista múltra vonatkozó előírások általános értelemben vett felelősséget alapoznak meg - állította reagálásában a magyar kormány.A Velencei Bizottság szakvélemény-tervezetére adott budapesti kormányzati reakció szerint azt is ki kell emelni, hogy a szakvélemény-tervezetben említett pontok többsége az alaptörvény úgynevezett felhatalmazó jellegű előírásaira vonatkozik - vagyis a tényleges hatást nem lehet felmérni anélkül, hogy megfelelő módon elemeznék a felhatalmazó jellegű alaptörvényi előírások nyomán megszülető, azokat kísérő konkrét törvényi előírásokat.A magyar kormány szerint a Velencei Bizottság több ponton már eleve negatív módon értelmezi a negyedik alkotmánymódosítás előírásait, különösen a "hajléktalanság kriminalizálását", a felsőoktatási hallgatók pénzügyi támogatását, illetve az egyházak elismerését illetően.A magyar kormányzati reagálás részletesen kifejtette, hogy megalapozatlannak tartja az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörével kapcsolatos bírálatot, ugyanakkor kitért arra is, hogy a kormány kész eltávolítani az alaptörvényből ezt a rendelkezést.A szakvélemény-tervezet - írta a magyar kormány - megalapozatlanul állítja, hogy a negyedik módosítás aláássa az alkotmánybíróság működését. Ezen állításának alátámasztására a Velencei Bizottság több érvet felsorakoztatott. Ezen érvek egyike - nevezetesen az, hogy az állam különadót vethet ki, ha bírósági ítélet nyomán fizetési kötelezettsége keletkezik - eleve elesik, mert a magyar kormány - mint ebben a reagáló dokumentumban is megerősítette - eláll ettől az alkotmányos szabályozástól.A Velencei Bizottság másik érve a korábbi esetjogi döntésekre való hivatkozás állítólagos tilalmára vonatkozik. E tekintetben a magyar kormány arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmánybíróságnak semmi nem tiltja, hogy a jogi kérdések megítélése során hasonló következtetésekre jusson, mint korábban. Egy további érv szerint a kormány szisztematikusan felülbírálja az alkotmánybíróság azon döntéseit, amelyek egyes előírások alkotmányellenességét mondták ki. A magyar kormány reagálása szerint erre nincs bizonyíték, és a helyzet éppenséggel az, hogy a kormány az alkotmánybíróság számos esetjogi megállapítását beépítette az alaptörvénybe. Végezetül a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekben az alkotmánybírósági felülvizsgálati tilalommal kapcsolatban a magyar kormányzati válasz azt fejtette ki, hogy amint az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, az alkotmánybíróságnak módja nyílik a költségvetési törvények teljes körű felülvizsgálatára.A Magyarország által készített észrevételek eredeti, angol nyelvű szövege a Külügyminisztérium honlapján olvasható.