"Nagy számban találhatók ott sejtek, de aktivitási szintjük nem túl magas" – mutatott rá közleményében Virginia Edgcomb, a Woods Hole Oceanographic Institution kutatója.

Az egyesült államokbeli Massachusetts Woods Hole nevű településén működő nonprofit magán óceánkutató intézet munkatársa szerint "ez hatalmas bioszféra, és ha az ember számításokat végez, arra jut, hogy jelentős szerepet játszik a karbon- és nitrogénciklusban".

A Nature című brit tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány elvégzéséhez a kutatók a perui partoknál a tengerfenék alatti 5 és 159 méter közötti mélységben lévő üledékből vettek mintákat. A mintákban a sejtek által a fehérjeszintézishez használt úgynevezett hírvivő RNS (mRNS)-nyomok után kutattak. A hírvivő RNS jelenléte nem csupán valamilyen életforma meglétéről tanúskodik, de az elemzése az adott organizmus biológiai mechanizmusait is feltárja.

A biológusok most első ízben szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy az óceánok mélyén élő mikroorganizmusok – közöttük a gombák is - képesek sejtosztódással szaporodni. A "tengermélyi bioszféra" sejtjei csak az élő, illetve rövid ideje halott szervezetekben lévő fehérjék alapvelő alkotóelemeinek, az aminosavaknak a fogyasztásra is képesek. 

A tanulmány által felfedezett egyik nagy meglepetés, hogy számos sejt mozgásra is képes: erről tanúskodnak azok a fehérjék, amelyek segítségével - az ondósejtekhez hasonlóan – ostort, illetve hírvivő RNS-t fejlesztenek ki, ez utóbbiak révén ugyanúgy képesek összehúzódni, mint a medúzák.

Minden mikrobatevékenység nagyon fontos, mert "közvetlenül befolyásolják annak megállapítását, hogy az olyan elemek, mint a szén évmilliók óta a tenger alatti üledékekbe vannak zárva, vagy pedig visszakerülnek az óceánba, befolyásolva így az élelmiszerláncot és az éghajlatot" – írták a kutatók.

"Adataink arra engednek következtetni, hogy a második feltételezés valósul meg az óceán fenekén élő számtalan életforma révén" – írták a kutatók.