Az elnök népszerűségi mutatója több mint másfél éve, 2011 novembere óta nem állt ilyen alacsonyan. A zuhanás oka, hogy a Fehér Háznak az elmúlt hetekben több botránnyal is meg kellett küzdenie.

Az amerikai titkosszolgálatok átfogó adatgyűjtésének lelepleződése mellett fény derült arra is, hogy az igazságügyi minisztérium újságírók kommunikációját figyeltette meg és hogy az amerikai adóhivatal célzott vizsgálatokat indított konzervatív csoportok ellen. Kételyek merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a kormányzat korrektül számolt-e be a bengázi amerikai diplomáciai képviselet elleni tavaly szeptemberi terrortámadásról.

Az elnök támogatottságának visszaesése a 30 év alatti fiatalok körében a leginkább drámai: itt 17 százalékkal csökkent Obama népszerűsége. Ez azért lényeges fejlemény, mert az afroamerikaiak mellett ők voltak az elnök leglojálisabb pártolói. A pártoktól független szavazók között az elnök támogatottsága 10 pontot esett, 47-ről 37 százalékra, az elutasítottsága viszont 12 százalékponttal, 61 százalékra nőtt.   

A megkérdezettek fele vélekedett úgy - Obama kormányzása alatt először -, hogy az elnök nem őszinte és szavahihető. Azok aránya, akik ennek az ellenkezőjét vallják, az elmúlt hónap alatt 9 százalékponttal, 49 százalékra esett.

Az amerikaiak 57 százaléka nem ért egyet az elnöknek a szövetségi kormány hatáskörére és nagyságára vonatkozó nézeteivel, 53 százalék szerint pedig nem kormányoz hatékonyan.

Tízből hat válaszadó szerint Obama rosszul kezeli az amerikai állampolgárok kormányzat általi megfigyelésének ügyét. Ez magasabb, mint az az 52 százalék, amely George W. Busht elítélte, amikor 2006-ben ő került hasonló helyzetben címlapokra. Noha ebben a kérdésben is 6 százalékpontos csökkenést mértek, de az elnök a válaszadók 52 százaléka szerint még mindig erős és dönteni képes vezető.

Obama támogatottsága a terrorelhárítás ügyében május közepe óta 13 százalékpontot esett vissza, de még most is 50 százalék felett áll. Az elnök politikáját helyeslők aránya a gazdaság, a bevándorlás és az államháztartási hiány kérdésében is csökkent, de ezeken a területeken a visszaesés mindössze 2-4 százalék, ami nagyjából megegyezik mérés hibahatárával.

A megkérdezettek 43 százaléka vélekedett úgy, hogy az Obama-kormány túl messzire ment a polgári szabadságjogok korlátozásában a terrorizmus elleni harcban. Harmincnyolc százalék szerint az ország vezetése megfelelően járt el, 17 százalék pedig erőteljesebb fellépést látott volna szívesen. Ezek a számok nagyjából megegyeznek a 2006-os, Bushra vonatkozó adatokkal.

A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) híváslistagyűjtéséről 51 százalék vélekedett kedvezően (Bush idején ez az arány 54 százalék volt). Az internethasználatnak az NSA általi megfigyelését a megkérdezettek kétharmada támogatta.

Meghaladta a 60 százalékot azok aránya, akik szerint a kormány begyűjtötte a kommunikációs adatforgalmukra vonatkozó adatokat, de csak 8 százalék vélekedett úgy, hogy azokat fel is használja az ellenük folytatott nyomozáshoz.

A titkos adatgyűjtésre vonatkozó információkat kiszivárogtató Edward Snowden tettét 52 százalék elítélte, 44 százalék pedig elismerően nyilatkozott róla. Ötvennégy százalék vélekedett úgy, hogy az amerikai kormánynak meg kell kísérelnie az Egyesült Államok területére szállíttatni és ott felelősségre vonni Snowdent.

A felmérést június 11. és 13. között végezték el telefonon, 1014 fős mintán. A statisztikai hibahatár 3 százalékpont.