A politikus szerint most már a LIBE hivatalos álláspontjának tekinthető, hogy a magyarországi változások rendszerszintűek, és azok trendje összeegyeztethetetlen az uniós szerződés kettes cikkében foglalt értékekkel. A politikus arra is kitért, hogy ennek a cikknek a megszövegezésében anno Magyarország is aktívan részt vállalt.

A magyar demokrácia fontos Európa számára, és az európai demokrácia is fontos kell legyen Magyarország számára – hangoztatta Rui Tavares, aki hangsúlyozta, hogy mind Magyarország, mind az Európai Bizottság számára megfogalmazott ajánlások benne maradtak a dokumentumban.

A politikus azt javasolta, hogy kezdődjön háromoldalú párbeszéd az Európai Bizottság, az EP és a tanács között arról, hogyan ellenőrizzék az ajánlások teljesülését, és jöjjön létre egy úgynevezett "koppenhágai bizottság", amely az alapjogok érvényesülését vizsgálná a tagállamokban.

MTI/Európai Parlament/Benoit Bourgeois

"Nem gondolhatjuk naivan azt, hogy aki egyszer belép az unióba, akkor minden oké, örökre szóló bizonyítványa van a jó magaviseletről. Aki bizonyítványt akar, hogy jól viselkedik, annak jól is kell viselkednie, hogy megkapja, ez a lényeg" – emelte ki a portugál politikus.

Azzal kapcsolatban egyelőre nem tudott egyértelműen állást foglalni, hogy felpuhult-e a tervezet. Úgy vélte, hogy egyes bekezdései sokkal erősebb elvárásokat fogalmaznak meg, keményebbek lettek, máshol viszont finomodtak a megfogalmazások, enyhébb lett a szöveg, de ennek mérlegét csak a módosítások alapos tanulmányozásával lehet megvonni.

"Az elv az, hogy minden egyes európai állampolgár alapvető jogai az összes uniós polgár alapvető jogait érintik, a jogállamiság helyzete egy adott tagállamban minden tagállam számára fontos, mert például egy magyar bíró európai bíró is egyben, nem csak magyar emberek vagy cégek, hanem európai polgárok és vállalatok ügyében is ítélkezhet" – mutatott rá Tavares.

A lisszaboni szerződés életbe lépése óta új jogi architektúrája van az alapvető értékeknek, és ezt komolyan kell venni – mondta a zöldpárti EP-képviselő, aki úgy vélekedett, hogy a tagállamok azokon a területeken sem távolodhatnak el az unió vagy az alapjogi charta alapértékeitől, amelyekben kizárólagos kompetenciájuk van, megőrizték szuverenitásukat, mert akkor akár meg is sérthetnék ezeket az értékeket. Ha engedjük, hogy Magyarországon romoljon a helyzet, akkor mit kezdhetünk Romániával vagy Szlovákiával, ha például az ott élő magyarok alapvető jogai sérülnek – vetette fel a kérdést Tavares. A képviselő szerint minden európai polgár közös érdeke és egyben közös célja is kellene, hogy legyen, hogy tudassa a maga kormányával és a többi uniós intézménnyel, hogy komolyan veszik jogaikat és értékeiket, és érvényesítésükért komoly lépéseket várnak el.

"Számunkra ez az Európai Unió lényege, ezt az ígéretet kaptuk 1989-ben, és amikor Magyarország belépett az unióba. Nem azt mondták a politikusok, hogy az EU az alapjogok, a demokrácia és az igazságosság uniója? Hogy a magyarok számára jó lesz? Az önök érdeke is, hogy ezt az ígéretet betartassák" – jelentette ki a képviselő, aki az ülésteremben korábban magyar nyelven köszönte meg képviselőtársainak a közös munkát a jelentéstervezet elkészítésében. Martin Schulz, az EP szociáldemokrata elnöke közleményben üdvözölte a határozati javaslat bizottsági elfogadását.

Az EP-elnök azt emelte ki, hogy szerinte ez előrelépés az alapjogok érvényesülésének ellenőrzése irányába az Európai Unión belül, egyúttal rámutatott, hogy ebben a többi uniós intézmény aktív szerepvállalására is számít. "Az uniónak szüksége van olyan eszközökre, amelyekkel függetlenül képes vizsgálni az alapjogi deficiteket, ahogy a költségvetési deficiteket is figyelemmel kíséri" – fogalmaz Schulz.

A német politikus úgy véli, hogy a Tavares-jelentés egyéves előkészítő munka és pártok közötti együttműködés eredménye, egyúttal megköszönte, hogy a munkához a magyar hatóságok is hozzájárultak, és kifejtették véleményüket. A szociáldemokrata politikus mindazonáltal utal a Velencei Bizottság múlt héten elfogadott állásfoglalására az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban, és csalódottságának ad hangot, hogy Magyarország nem kérte ki már korábban az Európa Tanács alkotmányügyi kérdésekben illetékes javaslattevő testületének véleményét.