A dokumentum elfogadása volt az egyetlen napirendi pont. A Szerb Rádió és Televízió (RTS) honlapján közzétett tájékoztatás szerint a nyilatkozatot 128 képviselő szavazta meg, ellene tízen szavaztak, hét képviselő pedig, bár részt vett az ülésen, nem voksolt az összesen 250 tagú parlamentben.

A dokumentumot a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) 69 képviselője terjesztette elő. Abban a legerélyesebben elítélik a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett cselekedeteket, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól, illetve más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak.

A szkupstina elfogadta az ellenzéki Demokrata Pártnak a nyilatkozathoz beterjesztett kiegészítését, amelyben elítélnek minden olyan kegyetlenkedést, amelyet a második világháború alatt és az azt követő időszakban az összes más ártatlan áldozattal szemben követtek el Vajdaság területén. 

Nebojsa Stefanovic, a parlament elnöke a nyilatkozat tervezetének vitájában egyebek között kiemelte, hogy nem a történelem revíziójáról van szó, hanem az a cél, hogy egy, a múltból maradt problémát oldjanak meg, és mindazokat rehabilitálni kell, akiket ártatlanul ítéltek el. A regionális együttműködés és a megbékélés nehéz feladat, de ez a lényege az Európai Uniónak - fűzte hozzá.

A Vajdaság Ma hírportál a pénteken elfogadott dokumentummal kapcsolatban ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Szabad Európa Rádiónak adott. Ebben az elnök kijelentette, ezzel a nyilatkozattal Szerbia kifejezi, hogy kész szembesülni azokkal a törvénytelenségekkel és bűntettekkel, amelyeket a korábbi hatalmak követtek el.

Korhecz úgy véli, ez a nyilatkozat felmenti a magyar közösséget a kollektív bűnösség alól. Noha politikai és jelképes döntésről van szó, az MNT elnöke szerint mégis jelentősen hozzájárul az itteni magyarság közérzetének javulásához. Ilyen nyilatkozatot nem minden országban hoztak meg a második világháborút követően.

"Szerbia ezzel a lépéssel azt bizonyítja, érett arra, hogy szembesüljön a múlttal, és hogy bebizonyítsa, a Szerbiában élő magyarok nem másodrangúak. Ha a dokumentum gyakorlati oldalát nézzük, irányadó lesz azoknak a bíróságoknak is, amelyek az említett korszakhoz kötődő rehabilitációs eljárásokat lefolytatják" - hangsúlyozta Korhecz a Szabad Európa Rádióban.