A valaha a pokol kapujának tartott messzi északon, ahol Európa más részeihez viszonyítva arányaiban jóval több boszorkányt végeztek ki valaha, ma a máglya helyén emlékmű áll az igazságtalanul elítélt emberek rehabilitálása jeléül.
A Barents-tengeri Vardo szigetén emelt 125 méter hosszú, cölöpökre feszített fehér bőrökből álló emlékművön táblák ismertetik meg a látogatót a tragikus sorsokkal: az egyik boszorkányt azért égették meg, mert állítólag megrontott egy gyermeket és két kecskét, egy másik pedig vihart idézett elő, amely 10 hajót és 40 tengerészt sodort el.
A XVII. században mintegy háromezren éltek Finnmarkban, Norvégia legészakibb megyéjében. Néhány évszázad alatt 135 embert vádoltak meg boszorkánysággal és 91-et ki is végeztek közülük, túlnyomó többségükben nőket.
"Ez a szomorú mérleg Finnmarkot első helyre teszi Európában, ahol akkoriban ördögi vadászat folyt a boszorkányok után" – magyarázta Liv Willumsen, a tromsói egyetem professzora.
"Arányaiban még Németország és Skócia egyes részeihez viszonyítva is rosszabb volt a helyzet, márpedig ott ezerrel égtek a máglyák" – tette hozzá a történész a Vardo kisvárosban 2011-ben felavatott emlékművet bemutatva.
Az eldugott vidék boszorkányüldözési buzgalmát talán éppen a földrajzi elszigeteltség magyarázza. A démonológia dogmáiban hívő elit hatására az az elgondolás, hogy a nők a Gonosszal paktálnak, és rontó hatalmakért cserében elutasítják a keresztény hitet, masszívan gyökeret vert a sarkvidéki területeken, amelyeket a néphit sokáig a pokol előszobájának tartott.
A fő hatalmi központ ugyanis többheti utazásnyira volt, Koppenhágában (Norvégia ekkoriban államszövetség keretében Dániához tartozott).
"Az emberek őszintén hitték, hogy az ördög szövetségeinek hada veszi körül őket. A helyi bíróságok ellenőrzés nélkül cselekedhettek. Egyetlen nap alatt bírák elé vonszolhatták, vallomásra kényszeríthették és elítélhették az embert" – mesélte Liv Willumsen.
"Ha kínzással nem sikerült kicsikarni a vallomást, a bíróság elrendelhette az úszópróbát: a vádlottat összekötözött csuklóval és bokával a tengerbe vetették, és ha lebegett, az volt a bizonyíték, hogy valóban boszorkány. A vizet ráadásul tiszta elemnek tekintették, amely lemossa a tisztátlanságot" - magyarázta.
Rune Blix Hagen, a tromsói egyetem másik történésze szerint a boszorkányüldözés korántsem lezárt fejezete a történelemnek. "Teljes erőből folyik, ha nem is Európában, hanem főként Afrikában, de Ázsiában és Dél-Amerikában is."
A boszorkányok – akárcsak régen – ma is engesztelő áldozatok, akiket szerencsétlenségek, halálesetek, hajótörések, rossz termés, időjárási katasztrófák vagy bármilyen balesetek előidézésével vádolnak.
Európában mintegy 50 ezer embert végeztek ki boszorkányság vádjával, a második világháború óta becslések szerint világszerte 70-80 ezer embert öltek meg hasonló okokból
"A hivatalos adatok valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik" – jegyezte meg Rune Blix Hagen. "A vardói emlékmű arra emlékeztet, hogy nincs vége az üldözésnek".
Friss kutatások szerint a kismamáknak semennyi alkoholt sem szabadna fogyasztaniuk, mert ezzel súlyosan kockáztatják gyermekük egészségét.
Lopást kizáró rendszert nem lehet alkotni, de mi a helyzet a hazudozással? Vélemény.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Megjelent a kormány készpénztörvénye, amely szerint a készpénzes fizetés az állampolgárok szabadságának záloga.
Megnéztük, mekkora terhet jelent ez a gyakorlatban.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
A kereskedők ötöde a bezárást fontolgatja.
