Az Ecuador londoni nagykövetségén bujkáló Assange telefonos sajtótájékoztatóján ugyanakkor rámutatott: ez még nem jelenti azt, hogy a volt amerikai titkosszolgálati alkalmazott politikai menedékjogot kap a latin-amerikai országban, ugyanis az eljárásnak "több szakasza" van. 

Edward Snowden szivárogtatta ki a sajtónak az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos adatmegfigyelés részleteit. A 30 éves férfi ellen pénteken vádat emeltek az Egyesült Államokban, s a hatóságok érvénytelenítették útlevelét. Az NSA volt informatikusa vasárnap utazott Hongkongból az orosz fővárosba, és úgy volt, hogy hétfőn Kubába utazik tovább, de nem volt rajta azon a repülőgépen, amelyre jegyet foglalt. 

Assange tájékoztatása szerint az amerikai fiatalember csak Ecuadortól és Izlandtól kért politikai menedékjogot.

Ricardo Patino ecuadori külügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy az alkotmány, a törvények, nemzetközi politika és jog alapján fognak dönteni, és figyelembe veszik az Egyesült Államok álláspontját. Emlékeztetett azonban arra, hogy Washington elutasította a hasonló jellegű ecuadori kiadatási kérelmeket, s "közben nem aggódott a kétoldalú kapcsolatok alakulása miatt".

Rafael Correa ecuadori elnök első reagálásában azt ígérte, hogy kormánya felelősen tanulmányozza Snowden ügyét. "Üdv az országnak és a világnak. A változatosság kedvéért újabb nehéz hét. Biztosak lehettek abban, hogy felelősségünk teljes tudatában tanulmányozzuk a Snowden-ügyet és (...) teljesen függetlenül hozzuk meg azt a döntést, amelyet megfelelőbbnek tartunk" - áll az elnök Twitter-fiókjában hétfőn közzétett üzenetében.

A WikiLeaks kiszivárogtató portál ausztrál származású alapítója tavaly június 19-én menekült az ecuadori nagykövetségre, ahol azután kért és kapott menedéket, hogy a brit bíróságokon kimerítette a fellebbezési lehetőségeket egy svéd kiadatási kérelemmel szemben. 

Svédországban nemi erőszak miatt akarják bíróság elé állítani Assange-ot, aki attól tart, hogy Stockholm kiadná őt Washingtonnak, ahol életfogytiglani börtönbüntetésre ítélhetik 250 ezer titkos amerikai diplomáciai irat nyilvánosságra hozása miatt.