Az archívumban a Frank családnak és Anne unokaöccsének, Buddy Elias családjának körülbelül 25 ezer levele, fényképe és egyéb dokumentuma van, de Anne naplója nincs benne.

Az Anne Frank apja, Otto Frank által létrehozott bázeli intézmény 2007-ben adta kölcsön a gyűjteményt az amszterdami alapítványnak, hogy az leltárba vehesse az Anne életéhez kapcsolódó összes dokumentumot. A svájciak 2010-ben visszakérték a gyűjteményt, hogy a dokumentumok egy részét kiállítsák egy Frankfurtba tervezett új múzeumban.

Az amszterdami Anne Frank Házat üzemeltető alapítvány a svájci kölcsönt hosszú távúnak és akár véglegesíthetőnek értelmezte. Azzal érvelt a jogi huzavonában, hogy a gyűjtemény bizonyos darabjai a tulajdonát képezik.       

A bírósági döntés értelmében az amszterdami alapítványnak hat hónapja van arra, hogy visszaadja a dokumentumok többségét, amelyek tulajdonjoga nem képezi vita tárgyát. A két intézmény között már korábban is feszült volt viszony, mivel a bázeli alapítvány azzal vádolta az amszterdamit, hogy haszonszerzési célokra használja fel a lány emlékét.

Anne Frank szüleivel egy amszterdami raktárépületben bujkált a második világháború idején a zsidóüldözés elől. 1944-ben azonban elfogták őket, Anne az auschwitzi megsemmisítő táborba, majd onnan a bergen-belsenibe került. Ott halt meg 1945 márciusában. A családból egyedül Otto Frank maradt életben, később ő adta közre Anne naplóját, amelyet a lány a háború alatt írt, és amely történelmi dokumentumként azóta világszerte ismertté vált.