A minisztérium azzal indokolta keddi döntését, hogy a nem kormányzati szervezet (NGO) nem vetette magát nyilvántartásba külföldi ügynökként. A tavaly november végén hatályba lépett orosz törvény minden olyan Oroszországban működő NGO-t erre kötelez, amely politikai tevékenységet folytat és ehhez külföldi pénzügyi támogatást vesz igénybe.
Az Oroszországban 2011. decemberi parlamenti és 2012. márciusi elnökválasztáson számos visszaélést feltáró Golosz egyébként fel akarta oszlatni magát, hogy majd újraszervezzék. Az NGO-ra ugyanis 300 ezer rubeles (körülbelül 2,1 millió forint) bírságot szabott ki májusban a bíróság a tavaly november végén hatályba lépett, külföldi ügynökökről szóló törvény megsértése címén. A szervezet vezetőjét 100 ezer rubelre (körülbelül 700 ezer forintra) büntette a közigazgatási bíróság.
Az igazságügyi tárca azért nyilvánította külföldi ügynöknek a Goloszt, mivel a norvégiai Helsinki Bizottság tavaly pénztámogatást ítélt meg a jogvédő szervezetnek. A Golosz hiába érvelt azzal a bíróságon, hogy nem vették igénybe a pénzt, és a számlájukat kezelő Szberbank is igazolta, hogy nem nyúltak a külföldi adományhoz, a bíróság nem változtatta meg az igazságügyi tárca törvénysértés címén hozott döntését.
Az orosz főügyészség március végén a nem kormányzati szervezetek tömeges ellenőrzésébe kezdett, minthogy addig egyetlen Oroszországban működő NGO, így a Golosz sem regisztráltatta magát külföldi ügynökként a törvény előírása alapján. Az ellenőrzés ellen hazai és külföldi jogvédők tiltakoztak, a hatalom politikai nyomását sejtve a háttérben.
A hatályos törvény szerint a felfüggesztett NGO nem alapíthat tömegtájékoztatási eszközt, nem szervezhet tömegrendezvényeket, nyilvános fellépéseket. Oroszországban az ősszel kormányzó- és helyhatósági választásokat tartanak.
