Vádat emeltek tizenegy ember ellen az isztambuli erőszakos cselekmények szításának vádjával csütörtökön a törökországi Izmir tartományban.
A Hszinhua kínai hírügynökség jelentése szerint a tartományban az utóbbi időben tizenhárom embert tartóztattak le, közülük tizenegyet állítanak bíróság elé. Az a vád ellenük, hogy tiltakozó akciókat "provokáltak" az isztambuli Gezi parkban, magán- és köztulajdont rongáltak, terrorista szervezethez csatlakoztak és rendőröket támadtak meg.
Az ITAR-TASZSZ csütörtökön a török fővárosból még szórványos zavargásokról adott hírt. Ankarai keltezésű anyagában arról írt, hogy az éjjel még hallatszottak a könnygázgránátok kilövésének hangjai. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a rendbontások a török fővárosban most már nem öltenek tömeges méreteket.
A központi városnegyedekhez vezető Dikmen sugárútról, amely több mint egy héten át a város és az ország "forró pontja" volt, a köztisztasági dolgozók csütörtökre eltakarították a barikádokat, így a sugárúton újra megindulhatott a forgalom.
A törökországi megmozdulások május 31-én kezdődtek az Isztambul központjában található Gezi park átalakítási tervei miatt, de a rendőrség brutális fellépésének következtében rövidesen a kormány ellen fordultak a tiltakozók, a tüntetők egyre inkább Recep Tayyip Erdogan kormányának politikáját támadták.
A miniszterelnök "terroristák", illetve az ország "külső és belső ellenségei" által szervezett zavargásoknak minősítette a megmozdulásokat, egyebek közt a "pénzügyi lobbit" tartva felelősnek a kialakult válságért.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
A parkoláson évente 120 millió forintot tud megtakarítani a Hegyvidék, a közétkeztetés ára nem nőtt, és több üzemeltetési munka is olcsóbb lett az új közbeszerzési rendszerben.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
